Korunk 99/01

Közép-Európa — nemcsak földrajzi fogalom. Egyidejûleg stílus, mentalitás, élet-szemlélet és életmód kifejezôje. "Mitteleuropa" birodalmi korban és hangsúllyal Európának az a része, ahol a különbözô etnikumú, hitû és politikai meggyôzôdésû — erôs kölcsönhatás alanyaként élô — lakosság évszázadokon keresztül leadta a maga voksát a tolerancia, a másság tudomásulvétele és elfogadása mellett, a polgári öntudat és a mindig kétoldalú lojalitás jegyében.

Mit jelent azonban 1999-ben, e század- és ezredvégen Közép-Európa? A régiók Európáját? Az egyesült gyûlölet Európáját (Gerhard Köpf német történészt idézve), avagy a hagyományos toleranciáét? A határok nélküli vagy az újabb vasfüggönnyel kettéhasított Európát?

Ahány megközelítésmód, szinte annyiféle válasz — ám a válaszok szembesítésébôl mégiscsak kialakul valamiféle összkép, különféle indíttatású törekvések, keresések erô- vagy törésvonalán.

Közép-Európa vonzatai sokszorosak. Példázza ezt néhány tanulmánycím is, melyekkel az olvasó jelen KORUNK-számban találkozik: Schengen és a határon túli magyarság; Egyetemesség és európaiság; Hazák, határok, régiók; A Madrid utáni Közép-Európa politikai földrajza.

K.K.Gy.

HARMADIK FOLYAM X/1. 1999. JANUÁR

KISS GY. CSABA • Hazák, határok, régiók

KRZYSZTOF CZYZEWSKI • A határvidék perspektívájáról (Szenyán Erzsébet fordítása)

GIORGIO PETRACCHI •"Éljen Kossuth!" — 1848-49 Olaszországának politikai mítosza (Egyed Péter fordítása)

KAROL WLACHOVSKY • Bor és kultúra, mely összeköt és szétválaszt (Bereczki Mária fordítása)

GRENDEL LAJOS • Határok — közöttünk

JÁNK KÁROLY • A postás (vers)

VERMESSER LEVENTE • Psycho (vers)

K. L. • Nyitás és zárás

KOVÁCS PÉTER • Schengen és a határon túli magyarság

SORIN ANTOHI • Románok a 90-es években: szimbolikus geográfia és társadalmi identitás