Ha van Közép-Európa, akkor lennie kell valamiknek, amik között elhelyezkedik. Ha van közép-európai idô, akkor az ennek a köztes helynek az ideje.

A C.E.T., azaz Central European Time néven kiadott budapesti lap ezt a köztes teret próbálja belakni. Ha úgy tetszik, a nagy karriert befutott Huntington-jóslat figyelembevételével is. Huntington mondja, hogy az embereket hosszú távon nem az ideológiájuk fogja jellemezni, és nem azok alapján fognak ellentétbe kerülni egymással — mint annyi háború és hidegháború idején —, hanem kultúra-meghatározottságuk alapján. A nagy kulturális törésvonalak nyilván a zsidó-keresztény eredetû nyugatiak, a muzulmánok, konfuciánusok, hinduk között léteznek, s a világ bejárhatóságának, behálózottságának, a globalitásnak a korában ezek a kultúrák egyre inkább bekerülnek egymás látóterébe. Kérdés, hogy felületesen, ellentétekre kihegyezve vagy egyfajta kulturális kíváncsiság közvetítésével.

A C.E.T. a kulturális kíváncsiság lapja kíván lenni. Persze Közép-Európa magában a "nyugati" világban is köztes hely, és sok értetlenkedés színhelye. Az ismeretlenért nem kell nagyon messzire menni. Csak ide, "keletnyugatra", pontos Mészöly Miklós-i betájolással. Vagy a közelmúltba, közeljövôbe.

Mi az, ami iránt a C.E.T. különösképpen érdeklôdik? A lapszámokat olvasgatva erôteljes globalizáció iránti érdeklôdés figyelhetô meg, fontos vonulatot alkotnak a zsidó kultúráról és múltról szóló írások, Erdély, a közelmúlt feltáratlan vagy nem mindig tudatosított összefüggései.

A lap filozófiáját legegyszerûbben talán a C.E.T. Irodalmi Díj átadó ünnepsége alapján lehet kirajzolni. (Az alapító okirat szerint a díjat minden évben megkapja egy nem magyar közép-európai író is.) A fôszerkesztô Mezei András szövegében a "közép-európai patriótaság" fogalmát vezeti fel, aztán értelmezi is azt, Illyés Gyula szellemében: "A patrióta pedig érdeket véd, a nacionalista érdeket sért. Ilyen egyszerû az a gondolkodásmód, amire ezt a C.E.T.-díjat alapítottuk. A C.E.T. a babitsi nagy halat jelenti, a bibliai rásegítôt, aki a prófétát eljuttatja feladatához. A C.E.T. három kezdôbetûje: Central European Time — a közép-európai idôt jelképezi, a mi idônket itt és most, melyben örülnünk kell egymás kulturális és gazdasági sikereinei." Az 1998-as díjazottak ennek megfelelôen: Mircea Dinescu, Székely Magda és Tóth Eszter.

A lap nemcsak a közelmúltból emel ki fontos mozzanatokat (különösen érdekes a novemberi számban közölt 1989-es Antall József-interjú), hanem olykor elôre is vetít bizonyos jövôképeket, folyamatokat és háttérbeli érdekeket láttatva (mint például Bakos Zoltán A legitimitás és globalizáció címû írása az 1998. szeptemberi számban). Antall Józsefnek helyenként már a múltra vonatkoznak elôre-látásai. A Bakos Zoltán-féle jövôkép is rendkívül hihetônek tûnik.

Az erdélyi tárgyú, szerzôjû szövegek közül (Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba versei, recenziók Székely János Lászlóffy Aladár válogatta verseskötetérôl, Löwy Dániel Téglagyártól a tehervonatig címû könyvérôl stb.) kiemelnék egyet: Páskándi Géza Ézagh füzetlapjai címû vallomásait (1998.9). Páskándi aforizmái, nietzschei módon építkezô miniesszéi fôleg a költészetrôl szólnak, vagy arról, ahogyan a költészet olvasódik. A gondolatmenetek érzékeltetésére csak néhány sort idézek: "Versed udvariatlan, megijeszt. Menekülök tôle. Ha viszont udvarias lenne, hûvösen visszabiccentenék. Csak a tehetséges udvariatlanság és a tehetséges udvariasság nem bántó és nem közömbös."

Kopátsy Sándor írja ugyanebben a számban: "A székelykapu legyen a névjegyünk" — tudniillik, az EU-tagság felvételekor. Indoklása: "Legyünk büszkék arra, hogy mi vagyunk Európában, különösképpen az EU-tagok között, az utolsó, ugyan már ezer és száz éves keleti bevándorló. Jöttek ugyan rokonaink elôttünk is, utánunk is, de államot szervezni, kulturálisan beépülni, ugyanakkor nyelvünket, karakterünket megtartani, csaknekünk sikerült. Ennek a keleti hozományunknak nincs sokat mondóbb és egyúttal szebb szimbóluma, mint a székelykapu."

Ez az ellentmondásoktól nem mentes szimbólum jól érzékelteti a C.E.T. kapunyitogató vállalkozásának összes sajátosságát. (C.E.T. 1998. szeptember; november)