Múlt héten becsöngetett az ôsz,
azt mondta, levelet hozott tôled.
A hervadás vásznait festettem
éppen újra, hát kapóra jött.
A levélben elsárgult, üres
papírlap várt rám, a nevedbôl
is hiányzik két betû,
mutattam neki a boríték hátán.
Legyintett: "Nyáron kiporszívóztam
a táskám, valószínûleg akkor
hullott ki az a két betû..."
És ha már itt volt, festett a
vásznakra néhány valódi ábrát.
Teát forraltam, és csodáltam
hosszú, vibráló ujjait, majd
rólad kérdeztem, mit csinálsz,
hogy élsz, s ha vannak,
hát mik a terveid.
De nem válaszolt. Teáját
szürcsölve idegen arccal hallgatott.
És bár rácsot szereltem az ablakokra,
végül azon át távozott.