A román közszolgálati televízió (RTV) hosszú ideig igazgatótanács nélkül, ideiglenes elnök-vezérigazgatók irányítása alatt mûködött. 1998 júliusában végre sikerült megválasztani az új igazgatótanácsot. Elnököt és egyszemélyben vezérigazgatót nem tudtak kinevezni a nagyobb részt parlamenti pártok által javasolt igazgatótanácsi tagok, így esett meg, hogy ideiglenesen a korelnök Gálfalvi Zsolt töltötte be az elnöki tisztet. Különös helyzet állt elô: a koalíció "nagy" pártjai mindenáron meg akarták szerezni a közszolgálati adó irányítását, ezért a hatalmas tétért apróbb engedményre is hajlamosak voltak, vagyis elfogadták néhány hónapra a "kis testvér", az RMDSZ jelöltjét elnökként. Gálfalvi Zsolt ôszig, a tévéelnök viharos parlamenti megválasztásáig irányíthatta — jobban mondva adminisztrálhatta — a közszolgálati adó sorsát, igyekezett normalizálni az RTV mûködését. Az Adevãrulnak adott interjújában (1998. aug. 12.) Gálfalvi kifejti, hogy az igazgatótanácsi tagoknak a "tévénézôk pártját" kell képviselniük. A korelnök a 22 ankétjában (1998. július 28-augusztus 3.) felvázolta, hogyan kellene mûködnie a közszolgálati televíziónak. A hetilap elsô kérdése meglehetôsen kényes pontot érintett: a parlament által kinevezett vezérigazgató hiánya nem teszi sérülékennyé a RTV igazgatótanácsát? Be lehet-e tartani ilyen körülmények között a törvényes elôírásokat? Gálfalvi Zsolt erre a kérdésre azt felelte, hogy nekik, igazgatótanácsi tagoknak egyetlen kötelességük van: megismerni a tévé jelenlegi állapotát. N. C. Munteanu (a Demokrata Párt elnökjelöltje) szerint fontos kihangsúlyozni, hogy egy ideiglenes tévéelnök keze meg van kötve, semmit sem tehet: nem bocsáthat el, nem nevezhet ki senkit, és csupán meghatározott idôperiódusra szerzôdtethet le valakit a tévéhez. Dumitru Iuga szerint a törvényes elôírások betartásáért kell küzdenie az igazgatótanácsnak. Azért kell foggal-körömmel viaskodni minden határozatért, mert rengeteg személyes akadály létezik. A magánérdeket fel kellene hogy váltsa a közérdek. A 22 következô körkérdése már kimondottan Az Érdekrôl szól. Az igazgatótanács felépítése politikai jellegûre sikerült? Gálfalvi Zsolt kifejti, hogy minden igyekezetével azon lesz, ne politizálják el az igazgatótanács mûködését, azonban megjegyzi, hogy a legtöbb kinevezett és megválasztott tanácstag pártot képvisel. "Kívánatos volna, hogy függetlenül attól, melyik párt emberei vagyunk, mi, az igazgatótanács tagjai mindannyian csupán a tévénézôk érdekeit tartsuk szem elôtt. [...] Ideiglenes elnöki tisztségem alatt csupán annyit tehetek, hogy nem tûröm el a politikai erôvonalak, a nyomásgyakorló csoportok behatolását a televízió életébe. Ami pedig az elnök meg nem választását illeti: a politikusok ezt tartották a legjobb megoldásnak, mert ezáltal idôt nyertek, egyezkedhetnek." A kinevezett, teljes jogkörû elnök "megszületéséig" a közszolgálati tévé felemás helyzetben leledzik, csupán kívánságok hangzanak el, dönteni nem lehet. "Szeretném látni, hogy folytatódik, ami elkezdôdött, a televízió megreformálása — már ami a nézôk objektív tájékoztatását illeti." Ez annál is fontosabb, mivel a magánadókkal életre-halálra megy a küzdelem.

Mit nem tehetett meg az ideiglenes elnökök hosszú sora? A nézô szemszögébôl talán felesleges részletezni. Ennél sokkal érdekesebb, mit tehet a kinevezett vezérigazgató-elnök. Ugyancsak a 22-ben olvasható (1998. november 17—23.) az RTV elsô törvényesen megválasztott (immár beiktatott) elnök-igazgatójával, Cristian Hadji-Culeával készült interjú. A tévéelnök szerint leginkább az okoz álmatlan éjszakákat, hogy a közszolgálati adó alkalmazottai nem tudják, mit kell tenniük, a kötelességek és a jogok nincsenek pontosan körülírva, meghatározva. Világos törvényekre volna szükség, hogy mindenki tudja, mi a feladata a tévében mint közintézményben, és semmiféle gyanú ne férhessen az alkalmazottak professzionalizmusához, ne lehessen azzal gyanúsítgatni a vezérigazgatót, hogy azért tette ezt vagy azt, mert "felülrôl rátelefonáltak". Az alkalmazottaknak (azon kívül, hogy ezentúl hatékonyan kell dolgozniuk) be kell tartaniuk bizonyos szakmai követelményeket, újságírói írott vagy íratlan törvényeket. Például megengedhetetlen a közszolgálati adó személyes háborúkra való kibérelése. Mi történik a közeljövôben az RTV berkeiben? "Minden emberi tényezô megváltoztatható az emberek által, ha ezek az emberek érveket sorakoztatnak fel, és erôs intézményrendszert kívánnak kialakítani."