Korunk 98/10

"A téma nagyon fontos és én kívánok Önöknek sok sikert" — szól a Bécsbôl, felkérô levelünkre érkezett válasz; a levélpapíron név és cím: prof. Paul Lendvai Director Radio Austria International. Hasonló érdeklôdésrôl tanúskodnak a Zürichbôl, Andreas Oplatkától, a Habsburg Ottótól vagy az Egyesült Államokból jövô üzenetek. És persze a Párizsból, Bukarestbôl, Budapestrôl küldött szövegek, amelyeket ebben a Korunk-számban találhat az olvasó.

1997 januárjában "Magyarok, románok" címszó alatt kíséreltük meg a válaszadást, az új politikai helyzetben, a korábbi demokratikus ellenzék választási gyôzelmét követôen, a sokakat foglalkoztató kérdésre: milyenek a szóértés esélyei egy olyan pillanatban, amikor az RMDSZ kormányzó szerepet vállal, a parlamenti választásokon gyôztes politikai pártokkal szövetségben. Közel két év múltán a kérdések másképp fogalmazódnak meg, de talán még korai volna a mérleg megvonásával kísérletezni. Nem is ezt tesszük. Elsôsorban a román értelmiség legjobbjait, a politikai elit néhány tagját, írókat, publicistákat szólítunk meg, fejtsék ki véleményüket Románia mai politikai irányultságáról, opcióiról Nyugat és Kelet között. (1997-ben a két államelnök is szólt a Korunk olvasóihoz; most sajnos a külügyminiszteri megnyilatkozásokra hiába vártunk...)

Amióta e lapszám elôzetes terve elkészült, újabb és újabb események borzolják fel az amúgy sem túl nyugodt romániai idegrendszereket; hogy csak egyet nevezzünk néven: Sabin Gherman és a Transilvania Alapítvány nyilatkozata, a "Torkig vagyok Romániával" bizonyára még jó ideig nem kerül le a média toplistájáról. De már a kolozsvári román tévés körbôl elindított, heves ellenkezéseket kiváltó szöveg megjelenése elôtt találkozni lehetett a "föderalizációs veszély" politikusi jelzéseivel, illetve a Balkán és Nyugat-Európa közti fesztávolság feszegetésével. Románia geopolitikai megítélése, kül- és belpolitikai prob-lémái, történelmi-mûvelôdési hagyományai — a jövô faggatása: bizonyára a Korunk lapjaira tartozik. Nem kampánykérdésként, hanem életünk, e nyugtalan térség elvitathatatlanul fontos részének tekintve.

K. L.

HARMADIK FOLYAM IX/10. 1998. OKTÓBER

KÁNTOR LAJOS • A holnap elébe — avagy merre tart a mioritikus tér?

MARKÓ BÉLA • A nagy közös sakk (vers)

H.-R. PATAPIEVICI • Megfontolások, melyek szerénységre intenek (Bíró Béla fordítása)

VIRGIL CIOMOS • Állam és egyház, hagyomány és modernitás (Horváth Andor fordítása)

FEJTÔ FERENC • Románok, magyarok, Erdély

EUGÈNE IONESCO • Villanások (Kántor Erzsébet fordítása)

VIOREL MURESAN • A csendesség királya; Utazás haikuk között (versek, Jánk Károly fordításai)

A harmadik évezred küszöbén: Románia alternatívái (Adrian Marino, Doina Cornea, Adrian Severin, Michael Shafir, Emil Hurezeanu válasza — Kántor Erzsébet és Kovács Kiss Gyöngy fordítása)

GABRIEL ANDREESCU • A nemzeti identitásról — a kilencvenes években (Kerekes György fordítása)

ANDREI PLESU • Kisiklások az ökumenizmus útján (Szabó Géza fordítása)

LENGYEL LÁSZLÓ—BÍRÓ BÉLA • Gazdasági traumatológia

A harmadik Európa (Ioan Buduca, Corina Ciocârlie, Liviu Ciocârlie,Andrei Corbea, Serban Foartã, Mircea Muthu, Virgil Nemoianu, Vasile Popovici, Ioan Simut, Vladimir Tismãneanu — Szántó Péter fordításai)

ALEXANDRU PALEOLOGU • Egy európai Romániában (Valkai Krisztina fordítása)

Szembenézve (Valentin Tascu, Florin Constantiniu, Gabriela Adamesteanu, Ana Blandiana, Alex. Stefãnescu, Gheorghe Grigurcu, Vintilã Mihãilescupublicisztikai írásai — Kántor Erzsébet fordításában)

MOLNÁR GUSZTÁV • Románia eltévedt (Kérdezett: Szabó Géza)

MIRCEA DINESCU • Apokalipszis Vasile után (Kántor Erzsébet fordítása)

MÛHELY/ATELIER

MARIUS LAZAR • Multi- vagy monokulturalitás? (Kérdezett: Stãncuta Crisan —Sz.G. fordítása)

HORVÁTH ISTVÁN • Létezik-e román—magyar konfliktus (Kérdezett: Szabó Géza)

VILÁGABLAK

EGYED PÉTER • Románia, kívülrôl

OLEG SEREBRIAN • Románok Kelet és Nyugat között (Kérdezett: I. Maxim Danciu —Sz. G. fordítása)

KÖZELKÉP

HORVÁTH ANDOR • Szavahihetôség és egyetem

SORIN MITU • Egyetem, értelmiségiek és nacionalizmus (Kovács Kiss Gyöngy fordítása)

HISTÓRIA