Az egyetem rangját mindig a tanárai adják meg. Két egyetem akkor is különbözik egymástól, ha ugyanazokat a tárgyakat tanítják, ugyanolyan tartalommal. Az elmúlt ötven évben a központosítás elve alapján sokszor megpróbálták elmosni az egyetemek közti különbségeket azzal, hogy minisztériumi szinten megszabták nemcsak azt, hogy milyen tárgyakat kell tanítani, hanem azt is, hogy egy adott tárgyon belül mit és hány órában. Addig azonban sohasem mentek el, hogy kötelezô tankönyveket írjanak elô. Sôt azt sem ellenôrizték, hogy a karok pontosan betartják-e az elôírtakat. Amennyiben a tanszékvezetô elnézte, akkor többé-kevésbé el lehetett térni a központilag megszabott kerettôl. Így gyakran elôfordult, hogy ugyanolyan cím alatt mást tanítottak Bukarestben, és mást Kolozsváron. Az egyetemi autonómia folytán a kilencvenes években már a karok döntik el, hogy mit és hogyan tanítanak. Az egyetem vezetôsége és a minisztérium az akkreditált karok esetében fôleg csak a formai követelmények betartását ellenôrzi (heti óraszám, kötelezô — nem kötelezô órák aránya stb.). Így a tanárok felkészültsége, szakmai kitekintése még jobban befolyásolja az egyetem rangját.

Az egyetemi tanárok nagy része a megtartott elôadások tartalmát idôkö-zönként nyomtatott egyetemi jegyzet formájában is kiadja, ezzel segítve az egyetemi hallgatókat a tananyag elsajátításában. Az egyetemi jegyzet a legtöbb esetben egy leendô könyv elsô változata. Az egyetemek általában lehetôvé teszik a jegyzetek sokszorosítását megfelelô példányszámban. A kolozsvári tudo- mányegyetemen (és az egyesítésig mind a magyar, mind a román egyetemen) a jegyzetek kiadásának lehetôsége mindig megvolt. Idônként változott azonban a sokszorítás minôsége, amely leggyakrabban elmaradt a kívánalmaktól. 1989 elôtt a jegyzetek ára általában elfogadható volt, ami nem mondható el a mai jegyzetek esetében. Ma azonban sokkal több lehetôség van egyetemi jegyzetek, sôt könyvek kiadására. Az egyetemi sokszorosító mûhely mellett megalakult az egyetemi kiadó is, de sok magán könyvkiadó is hajlamos egyetemi jegyzetek kiadására, megfelelô anyagi támogatás mellett. Az elmúlt években a Erdélyi Tankönyvtanács jelentôsen hozzájárult ahhoz, hogy külalakban is jobb magyar nyelvû egyetemi jegyzetek jelenjenek meg.

Ennek ellenére még sincs elég magyar nyelvû jegyzet. A hiány egyik oka a tanárok túlterhelése. A sok óra megtartása mellett már nem marad idô jegyzetek írására. A másik ok, hogy ha a tanár maga nem tudja számítógépen megszerkeszteni a jegyzetet, akkor annak meg-szerkesztése jelentôs összegbe kerül, amely nem mindig kerül elô, hisz a jegyzetek kis példányszámú kiadása nem kifizetôdô.

A jegyzetek (esetleg a kinyomtatott változat mellett) ma már felkerülnek az egyetemi számítógépekre is, és a világhálózat segítségével bárhonnan elérhetôk, letölthetôk, kinyomtathatók. Az elekronikus könyvtárak mérhetetlen mennyiségû anyagot tartalmaznak. Csak ismerni kell a címeket, ahol ezek találhatók, sôt ennek hiányában is lehetôség van arra, hogy téma szerint keressük a számunkra fontos információkat. A világhálón sok keresô szerver van (ezek címe a legtöbb egyetemi gépen megtalálható), amelyek segítségével, kis türelemmel sokféle adat birtokába juthatunk. Ma már az a félelem is a múlté, hogy az Internet ráerôszakolja a világra az angol nyelvet. A különféle nyelveken írott hon lapok mellett vannak olyan keresô szerverek (mint például a közismert Alta Vista, amelynek az elektronikus címe: http://altavista.digital.com), amelyek kérésre lefordítják a megtalált információt (jelenleg az angol, francia, spanyol, olasz nyelvek bármelyikérôl bármelyikére). Természetesen a fordítás nem mindig tökéletes, az informálás céljainak azonban jól megfelel.

A világháló tette lehetôvé, hogy a klasszikus tanítási formákat újabbak váltsák fel. A távoktatáson — amely a kezdeti biztató jelek után kissé kifáradt (fôleg a televíziós közvetítések drága volta miatt) — az internetes lehetôség lendített nagyot. Újabban, kisebb költségek mellett, a televíziós elôadásokat is az Interneten keresztül közvetítik. A hallgatóság láthatja és hallhatja az elôadót (a képet mozivászon nagyságúra lehet kivetíteni), de az elôadó is láthatja a hallgatókat, sôt hallhatja is a feltett kérdéseket. Ehhez csak az kell, hogy a hallgató megnyomjon egy gombot a megfelelô készüléken. Az elôadás elhangzása után (vagy még elôtte) az anyag felkerülhet egy megfelelô honlapra, ahol bárki elolvashatja (vagy esetleg csak az, aki jogosult rá). Igen demokratikus megoldásnak tûnik, hogy legtöbb esetben bárki elérheti az elôadások anyagát, ingyen használhatja. Csak annak kell fizetnie, aki vizsgázni szeretne belôle. Ilyenformán az egyetemi hallgatók a kreditrendszer elterjedésével más egyetemeken tartott elôadásokat is felvehetnek, és vizsgázhatnak belôle, anélkül hogy kitennék lábukat saját egyetemük városából. Ez bizonyos amerikai egyetemeken ma már valóság. (A http.//www.rirr.cnuce.cnr.it elektronikus címrôl a világ legfontosabb egyetemeinek a honlapja elérhetô. Érdemes megtekinteni!)

Az internetes távoktatás nálunk még igen kezdetleges formában van, de nem hiányzik teljesen. A kolozsvári tudományegyetemen, valamint a mûszaki egyetemen is vannak próbálkozások, amelyek a következô években minden bizonnyal továbbfejlôdnek.

A megváltozott körülmények között az elekronikus egyetemi jegyzet, amely igen sok ember számára elérhetô, még fontosabbá válik. A kinyomtatott változattal szemben ugyanis megvan az a nagy elônye, hogy bármikor pillanatok alatt módosítható, javítható. A visszajelzés alapján a tanár rögtön módosíthatja, kiegészítheti újabb részekkel, nem kell megvárnia a következô nyomtatott változat kiadását. Ezáltal a jegyzet, megfelelô "karbantartás" mellett, a tudomány legfrissebb eredményeit is tartalmazhatja.