Bevezetés

A számítógépek rohamos elterjedése, minél hatékonyabb programok gyors elkészítése egyre inkább szükségessé teszi a csoportmunkát. Ezért ennek fejlesztése érdekében megfelelô oktatási módszereket kell kidolgozni. Egy ilyen módszer a projektre alapozott oktatás. Jelentôs eredményeket értek el ezen a téren az aalborgi (Dánia) egyetemen. A továbbiakban a projektre alapozott tanítási módszert mutatjuk be, kiemelve ennek megvalósítási módját az egyetemi számítástechnika-oktatásban, valamint lehetséges elônyeit és hátrányait.

A projektre alapozott oktatás

természetszerûen multidiszciplináris. Két nagyobb csoportot különböztetünk meg. Az elsô a tervezésorientált módszer, amely egy gyakorlati feladatnak több témakör szintézise által való megoldását jelenti. Ebben az esetben a hangsúlyt arra fektetjük, hogy hogyan kell megoldani a feladatot. A második nagy csoport a problémaorientált oktatási módszer, amely egy elméleti feladatnak a megoldását helyezi elôtérbe. Természetesen ebben az esetben is a megoldáshoz több tudományág ismeretanyagát használhatjuk fel. A hangsúly azon van, hogy tudni kell: miért kell a feladatra éppen azt a megoldási módszert használni.

A projektre alapozott oktatási módszert a középiskolában és az egyetemi oktatás területén is használhatjuk. A tervezésorientált oktatási módszert inkább a középiskolában, a problémaorientált módszert pedig az egyetemen lehet alkalmazni.

A problémaorientált tanítás

alapelve, hogy a tanítási folyamat minden eleme a feladatmegoldásért van. Tehát a feladatból indulunk ki, és ezért az elôadásoknak, az irodalom tanulmányozásának, a csoportos tanulásnak, a oktatóprogramoknak, az egyes témakörök tanulmányozásának, a kísérleteknek stb. a célja a problémamegoldás. Ezt szemlélteti az 1. ábra.

1. ábra. A problémaorientált tanítás

A projektre alapozott oktatási módszer elônyei és hátrányai

Elônyök:

— gyakorlati feladattal való dolgozás, az elmélet és a gyakorlat közti kapcsolat megteremtésének lehetôsége;

— más személyekkel való együttmûködés;

— a kutatási folyamat megismétlése, az adott feladatból kiindulva: a modellálás és az elmélet kidolgozása, majd az alkalmazások tanulmányozása;

— magas befejezési százalék;

— alacsonyabb átlagos tanulási idô;

— biztos társadalmi környezet;

— nem kerül többe mint más oktatási forma.

Hátrányok:

— utólag a klasszikus tanítás terhét nehéz elviselni;

— nehezebb és komplexebb a tanár munkája;

— a tanárok sajátos képzést, illetve továbbképzést igényelnek;

— az anyagi alap csökkentése miatt a tanítási cél kerülhet hátrányos helyzetbe.

A problémaorientált tanítás megvalósítása az egyetemi oktatás keretében

A tananyag témákra való felbontása

Az elsajátítandó ismeretanyagot megfelelô módon témákra kell felosztani, úgy hogy azok eleget tegyenek a tanítási célnak. Ezért a témákat úgy kell megválasztani, hogy kielégítsék a következô feltételeket:

— a témák a tananyag professzionális szempontból lényeges pontjait tartalmazzák;

— a témákat úgy kell sorrendbe rendezni, hogy az ismeretek egymásra épüljenek, és folyamatos haladást lehessen elérni a tanulási folyamatban;

— a témák általánosak kell hogy legyenek, annak érdekében, hogy elegendô számú projektmunka kitûzésére biztosítsanak lehetôséget;

— a témák hozzáférhetôek kell hogy legyenek, hogy el lehessen sajátítani a szükséges ismeretanyagot a projekt megvalósítása érdekében.

Projektjavaslatok egy adott témán belül

A projektjavaslatokat az irányító tanár gyûjti össze a tanároktól, kutatócsoportoktól, a különbözô iparágaktól, a diákoktól. Minden javaslatot 10—15 perces elôadás keretében mutatja be az, aki javasolja.

A diákok 2—6 fôbôl álló csoportokat alkotnak egy—egy feladat megodása érdekében. A csoportok kialakítása teljesen a diákokra van hárul. Ennek elônye az, hogy kialakul a diákokban a felelôsségtudat a megoldandó részfeladat iránt. Ha valaki rendszeresen nem teljesíti idôre a feladatát, a csoport többi tagja kizárhatja a csoportból. A csoportok szabadon történô megválasztásának a hátránya, hogy a jobb diákok egy csoportba kerülnek, ezért a különbözô csoportok tudásszintje közt elég nagy lehet a különbség.

Nagyon fontos szerepe van az irányító tanárnak az oktatási folyamatban. A különbözô csoportokkal minden héten találkozót kell szervezni és megbeszélni az elért eredményeket. A diákoknak be kell mutatni az eddigi munkájuk kivonatát. Az irányító tanár nagyon jól felkészült kell legyen, mivel a gyakorlati feladatmegoldásban sok elôre nem látható nehézség adódhat. Ha valamelyik diák megakad, az irányító tanárnak semmiképpen sem szabad megoldania helyette a feladatot, csak útmutatást kell adnia.

A munkafeltételek biztosítása

Minden egyes csoportnak teljesen felszerelt külön teremre van szüksége, ahol a projektfeladatot el tudja végezni. A teremben elegendô számítógép kell legyen, amelyek az egyetem számítógéphálózatába vannak bekapcsolva. Ezenkívül szükség van a legújabb szoftverekre és a témában megjelenô könyvekre, illetve folyóiratokra.

Félévi terv

Egy félévet négy idôszakra oszthatunk, úgy, hogy mindegyik öt hétbôl álljon. Az utolsó a vizsgaidôszak, a másik háromra pedig az jellemzô, hogy a félév elején az elôadások, a végén pedig a projektmunka dominál. Ezt szemlélteti a 2. ábra.

2. ábra: Félévi terv

Vizsgáztatás

A vizsgátatás csoportosan történik. A csoport minden tagja jelen van az egész idô alatt. Minden egyes diák tart egy bemutató elôadást az elért eredményeirôl. Ezt kérdések és megbeszélés követi, majd minden diák külön jegyet kap.

Eredmények

Mivel a tananyag nagy része a projektfeladatba be van foglalva, a jó képességekkel rendelkezô diákok nagyszerû munkát végezhetnek, ôk maguk határozhatják meg azt a felsô határt, ameddig az ismeretek elsajátításával el kívánnak menni.

A gyengébb diákokra ösztönzôleg hat a csoportmunka, amely a tanulási folyamatnak része. A gyakorlati feladat fejleszti a diákok képességeit az elméleti anyag alkalmazására vonatkozóan. Az alkalmazás során az elméletet is jobban megérti a diák.

Ugyancsak eredményként könyvelhetô el, hogy a diákok felkészülnek a késôbbi csoportmunkára, tapasztalatot szereznek az elméleti anyag alkalmazási módjára vonatkozóan és kialakul a problématervezési, definiálási, megoldási és dokumentálási képesség. A gyakorlati feladatok egy részét különbözô iparágak javasolhatják, ezért a velük való együttmûködés is eredménynek tekinthetô.

A csoportos munkának pedagógiai szempontból is jelentôsége van. Minden diák képes kell legyen arra, hogy elmagyarázza a tanulmányai eredményeit a társainak és az irányító tanárnak is. Az ismeretek valódi elsajátítása feltételezi, hogy el is tudjuk magyarázni azokat másoknak.

A hagyományos oktatásban a diákok általában az elôadó által bemutatott ismeretanyagot mondják vissza. Ezzel szemben a projektre alapozott modell esetén az ismeretek a diákok közti beszélgetések kapcsán alapozódnak meg, sokszor az irányító tanár jelenléte nélkül.

IRODALOM

1. Aalborg University Homepage: http://www.auc.dk

2. Homepage of the Department of Computer Science of Aalborg University Denmark: http://www.cs.auc.dk

3. Flemming K. Fink: Project—organized Problem—Based Learning at Aalborg University Denmark. Manuscript, 1998.