A The Economist 1998 január 31-i száma érdekes híreket, eseményeket közöl a nagyvilágból. A lap szerkezete segít az események jobb, tisztább áttekintésében. Külön rovatba kerülnek a különbözô földrajzi területek közéleti eseményei: Európa, Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Dél-Amerika, Ázsia. Külön cím alatt találjuk az üzleti világ legújabb eseményeit, ugyanúgy a gazdaság meg a tudomány világából származó híreket.
"Az eddig idealistának de hatástalannak tartott háborús bûnökkel foglalkozó hágai törvényszék elkezdi kimutatni a foga fehérjét"-választja mottóul a háborús bûnösöket fenyegetô cikk írója. A háborús bûnösök végre fenyegetettnek érezhetik magukat meg karrierjüket. A volt szerb elnök, Radovan Karadzic, aggódhat a szabadsága miatt, miután Goran Jelisicet, egy háborús fogolytábor elnökét fajirtás vádjával tartóztattak le. Jelisic egyébként nyíltan kérkedett hôstetteivel, a muzulmánok kiirtásával. Dicsekvéseiben odáig ment el, hogy a "szerb Adolfnak" nevezte magát. Jelisic letartóztatása a harmadik ilyen lépés az utóbbi hét hónapban. Louise Arbour, a hágai törvényszék vezetô ügyésze szerint pedig nem az utolsó, sôt. A letartóztatások száma rohamosan fog növekedni. Abban bíznak, hogy a bûnösöket törvény elé hozhatják és a rossz elnyeri végre méltó büntetését (akár a mesében).
Irakban sarkalatos események mennek végbe: az Öböl-háború okozta gazdasági, társadalmi és lelki nyomor újra felfedeztette az irakiakkal a vallást. Mivel nincs belátható jövôjük, a fiatalok is a vallásba vetik egyedüli reménységüket: "Nincs pénzük, nincs állásuk, nincs jövôjük"- mondja egy gyakorló iraki apa. Az idôközben már emancipálódott nôk is kezdenek visszatérni a hagyományos, vallás által elôírt viselethez, a hajukat takaró fátyolhoz. A nép vallásos felbuzdulása természetes az adott körülmények között; annál furcsább azonban Szaddam Husszein hirtelen feltámadt vallásossága. A cikk írója kijelenti, hogy Szaddam manipulálni akar felbuzdult vallásosságával is, azért tart népével, mert érdeke ezt kívánja. Bagdad közepén már lerakták az alapjait Szaddam mecsetjének, amely a világ legnagyobb mecsetje lesz. 45000 hívôt képes magába fogadni az új csodaépítmény, amely mintegy a vízen fog lebegni (egy mesterséges tó közepén) sok kis, 150200 méter magas minaretjével, hatalmas kupolájával. Úgy tûnik, sürgôsen szükség lesz az imahelyre, mivel a hívô (és templomba járó) lakosság megnövekedett hányada kezd kiszorulni Bagdad számos mecsetjébôl az utcára. Szaddam buzgó vallásossága már akkor kiütközött, amikor a piros, fehér, fekete zászló közepére feliratta: Allah Akbar (Isten hatalmas), és politikai beszédeit a Koránból vett idézetekkel tüzdelte meg.
Az üzleti világ hírei nem megnyugtatóak: az infláció, mint kiderül, nemcsak Kelet-Európát sújtja, de Ázsiát is. Az indonéziai óriáscégek a csôd szélen állnak, az egész gazdaság a "homályzónába" lépett. A Bakrie & Brothers a maga 1 milliárd $ adósságával "még jól áll", természetesen a többi indonéziai céghez képest, ha Nalin Rathod, a mamutcég elnöke nevetni tud a helyzeten. Természetesen mást úgysem tehet, hiszen egy bizonyos összeg (adósság) fölött rájött: helyzete reménytelen. A három üzletág közül, amelyek a cég foglalatosságát képezik, csak a mezôgazdasági részleg, a pálmaolaj és gumikitermelés jövedelmez jelenleg... Nem egy életbiztosítás.
A tudomány világában új felfedezéseket tehetünk olvasva az afrikai vadkutya életérôl szóló cikket. Nem újdonság, hogy ez az állatfaj is kihalófélben van, annál inkább az, hogy ezt a tényt nem az embernek köszönheti, hanem egyik "riválisának", a foltos hiénának. A hiénák ugyanis "elrabolják munkájuk gyümölcsét", azaz vadászzsákmányukat, mégpedig az erôsebb jogán. Amit még tudni illik e kutyafajról, hogy matriarchális rendben élnek, a legerôsebb nôstény látja el a vezér szerepét, a fiatal nôstények pedig felnôttkoruk elôtt bizonyítani kényszerülnek életre termettségüket. A szerzô lehetôleg hiénamentes rezervátumot ajánl e kiveszôfélben levô állatfajnak, mivel amint rámutat: a törvény megszigoríthatja az állatvédelmi szabályokat, de a hiénákat nem tudja törvény elé állítani. (The Economist,1998 január 31-február 6.)