Kulturális folyóirat szerkesztésébe fogtak a Szilágy megyeiek, Limes címmel, 1998 elején. Az igényes technikai kivitelezésû lap helytörténetre, irodalomra utaló román fejezetcímei közt váratlanul magyar fejezetre bukkanunk, a "Gyökerek"-re. Cornel Grad, a lap fôszerkesztôje beköszöntô írásában felteszi a kérdést, "Miért Limes"? Válasza: "Regionális lapként (ÉNy-Románia) akarunk megnyilvánulni, negyedévenként, komplex és kiegyensúlyozott arcéllel (irodalom, történelem, filozófia, szociológia, etnológia, mûvészet, esszé stb.), hogy semmi se maradjon ki abból, ami a megismerés aranybányáiban szunnyad. Visszautasítjuk az elzárkózást, a kizárólagosságot és az önteltséget. Mindenkit, aki — az önmagával és másokkal folytatott — civilizált párbeszéd híve, s akit nem zavar a Másik szaga, szeretettel várunk a lapnál. S mert elismert etnikai és kulturális kölcsönhatás övezetében élünk, a folyóirat kb. egyhatod része a magyar közösségre vonatkozó anyagoké." A névadók választása azért is esett a Limesre, mert "a civilizáció és a barbárság határvonalára" gondoltak, s ugyanakkor kulturális egymásrahatást véltek sugallni a szóval. A Partiumnak nevezett földrajzi egység Közép-Európa négy kultúrájának adott helyet, a román, magyar, szláv és germán civilizáció kölcsönhatásának bölcsôje lett, s egészen eredeti fészke a nemzetiségi együttélésnek. "Elég, ha fellapozzuk az észak-nyugati megyék (Szatmár, Szilágy, Mármaros, Bihar stb.) telefonkönyveit, az elôfizetôk nevei igazolják ezt az állítást" — olvassuk a szerkesztôi ajánló sorokat. A lap szándéka a híd-szerep felvállalása; "semmiképpen se jelentsen a Limes áthatolhatatlan határt".

A magyar nyelvû fejezetben az elsô helyet Ady Endre, a "hepehupás vén Szilágy" nagy szülöttére való emlékezés foglalja el. A Dokumentum felirat alatt Ady Lôrincné végrendelete olvasható — rövid bevezetô szöveggel, melybôl kiderül, hogy "dr. Gazda Endre kollégiumi fôgondnok öntötte végleges formába hatvan esztendôvel ezelôtt, 1937 ôszén".

Fejér László írása a méltatlanul elfelejtett, "választékos stílusú zilahi származású írót, költôt, újságírót", Koós Kovács Istvánt (1910—1937) mutatja be. Nem jelent meg önálló kötete, nem tudni, mi lett a hagyatékával. Csak az Erdélyi Helikon költôi (1973) címû antológiában olvasható, gyûjteményes kötettel "az utókor még adósa". Néhány Koós Kovács-verset is közöl most a lap.

A Partiumra figyelôk kulturális eseménynaptárt is találnak a Limes elsô számában; magyar vonatkozású 1998-as eseménynek ígérkeznek a Báthory-napok Szilágysomlyón (szept. 25—27.), a Nemzeti kisebbségek IX. fesztiválja Zilahon (okt. 16—18.)

A Zilahon szerkesztett, Kolozsvárt nyomtatot kétnyelvû folyóirat érdekes kísérletnek látszik, érdemes figyelni rá. (Limes, 1998. 1.)