Politikai, földrajzi, gazdasági, stratégiai határ. Vallási, történelmi, etnikai és mûveltségi határ. Filozófiai, matematikai és geometriai határ. Politikai államhatár és nyelvhatár. Államterület-felségterület. Természetes és mesterséges határ. Gyarmat- és államhatár. Légiesített határok.

A politikai határokhoz érzelmek társulnak. (Micsoda port kavart Kelet-Közép-Európában az az ostoba jelszó, hogy Magyarország a földkerekség egyetlen országa, amely mindenütt saját magával határos!) Azok is tévednek persze, akik hidegen tologatják a térképeken a határvonalakat. Századvégünk legroteszkebb jelenete az volt, amikor Boszniában a békéltetés hevében a határvonalat egy házon keresztül (!) húzták meg. Egy ház miatt majdhogynem ismét megszólaltak a fegyverek... Úgy látszik, az ember ugyanúgy vigyáz felségterületére, mint az állat. Kijelöli, megjelöli. A betolakodókkal szembeszáll. Az állam, a "sok ember" állama ugyanúgy viselkedik, mint a vadállat. Az ösztönvilágban elfogadott szagokat, jeleket az államok esetében nemzetközi szerzôdések helyettesítik. És a szent térképek.

Amikor határról beszélünk, lelki szemeink elôtt azonnal megjelennek a térképek és a bûvös vonalak. Hogyan alakult ki a mai vonal- és pontszerû határ? A tatabányai Limes-ben érdekes tanulmány olvasható errôl. A szerzô, Süli-Zakar István figyelmeztet, hogy az államhatár jelentése rengeteg változáson ment át a történelem folyamán. Az ókori nagyhatalmak vonalszerû politikai határok kiépítésére törekedtek (amilyen késôbb a kínai nagy fal). A honfoglalás korában a magyarok gyepûrendszerrel vették körül az általuk lakott területeket. Ez a védelmi rendszer jelentôsen különbözött a birodalmak vonalszerû (limes) határaitól. A gyepû széles, lakatlan, nehezen átjárható terület volt. Nem határként, hanem határövként mûködött. Az átjárókat, a kapukat gyepûôrök védték. A gyepû a 10—12. században jó lehetett ebben a térségben, azonban az Árpád-házi királyok uralkodásának végén már korszerûtlennek bizonyult. A népesség gyarapodása következtében a gyepûrendszert benépesítették (13—15. század). Az is igaz, hogy a haditechnika fejlôdésével a gyepû tarthatatlanná vált. Felszámolása után az államhatár a birtokhatárral esett egybe. Elôfordult, hogy a nemesi birtok teljesen el volt vágva az országtól. A Kárpát-medencében még a 16—17. században sem beszélhetünk vonalszerû határról. Különös, hogy a török hódoltság ideje alatt a Felvidékre menekült nemesség adót szedett az otthon maradt jobbágyoktól. Nem léteztek tehát a mai "szigorú" határok. Csupán a 18. században rögzítôdtek, "pontosultak", zsugorodtak vonalakká.

Hogyan határozza meg a politikai elmélet a határ fogalmát? Friedrich Ratzel, a politikai földrajz (geopolitika) megalapítója szerint a határ az állam periferikus szerve, az állami élet kiegészítô eleme. Fô célja az elkülönítés és a védelem. "A nemzetközi jognak nincsenek szabályai arra vonatkozóan, hogy adott esetben két állam között a határ hol húzódjék — állítja Süli-Zakar István.— Ez nem jogi, hanem politikai kérdés. De az államhatár megállapítása minden esetben nemzetközi jogi aktussal, határegyezmény megkötésével történik: az államhatárokat két különbözô mûvelettel — delimitációval és demarkációval — állapítják meg. A delimitáció a határvonal nemzetközi szerzôdésekben való megállapítása. Demarkációról akkor beszélünk, amikor az érdekelt államok e célra kinevezett vegyes bizottságok közremûködésével a delimitált határvonalat fölméréssel pontosan kitûzik, és a helyszínen határjelekkel (oszlopok, határkövek, piramisok stb.) megjelölik."

1922 végére történt meg a magyar—csehszlovák határ kijelölése. Suba János tanulmányából megtudjuk, hogy a határvonalat négy határoszlop, 27 szakaszhatárkô, 713 fôhatárkô, 3384 mellékkô, 2334 közbeiktatott kô, 49 faoszlop, két élôfa, 11 sziklába vésett jelzés, 2541 poligonkô és 185 háromszögelési kô jelölte. Összesen 9188 kô. A kövek szállítása, elhelyezése nehéz munka volt. Sok helyen robbantani kellett. A fôhatárköveket pirosra, a mellékhatárköveket kékre, a közönséges határköveket sárgára festették. Trianon, 1920. június 4. A békeszerzôdés aláírásától a 9188 kô elhelyezéséig hosszú út vezetett. De mit is írtak alá azon a júniusi napon? A békeszerzôdés 27. cikkelye határozta meg Magyarország új határvonalát. Határszakaszok száma (28. cikk): Ausztiával szemben hét, a szerb-horvát-szlovén állammal szemben 13, Romániával szemben öt, Csehszlovákiával szemben 27. A békeszerzôdés nem rögzítette pontosan a határvonalakat. Mindenütt ez a megjegyzés olvasható: "a helyszínen megállapítandó pontig". A határköveket egymástól látótávolságra kell helyezni (34. cikk); a kihelyezés költségeit az érdekeltek közösen viselik (29. cikk). A végleges jegyzôkönyveket, térképeket és egyéb dokumentumokat három eredeti példányban kell elôállítani (35. cikk). 1931-ben (egy km hibalehetôséggel) megállapították Magyarország határhosszát. 2266 km 297 m. (Ebbôl az északi határhossz 828 km 627 m.)

A Trianon-effektus kapcsán említést kell tennünk az úgynevezett Millerand-levélrôl. Ezt a Kísérôlevelet Alexandre Millerand francia miniszterelnök, a békekonferencia elnöke írta alá. Legfontosabb kitétele az volt, hogy ha a helyszíni vizsgálat után valamelyik határmegállapító bizottság igazságtalannak tartja a békeszerzôdés intézkedéseit, jelentést tehet a Nemzetek Szövetsége Tanácsának. "Ebben az esetben a Szövetséges és Társult Hatalmak hozzájárulnak, hogy ha az egyik fél kéri, a Szövetségek Tanácsa felajánlhassa jószolgálatait abból a célból, hogy az eredeti határt, ugyanazon feltételek mellett, békés úton megváltoztassa" — olvashatjuk a levélben. A Nagykövetek Tanácsa viszont pótutasításokat adott ki a magyarországi határmegállapító bizottságok számára: "Semmi szín alatt nem szabad a határmódosításoknak olyan természetûnek lenniük, hogy lényegében kérdésessé tegyék a szerzôdésben leírt vonalat." Nesze semmi, fogd meg jól! Ilyen körülmények között a magyar—csehszlovák részen csupán 10 014 kat. hold került vissza Magyarországhoz.

Trianon — határkô. Milyen irányban befolyásolta és befolyásolja Trianon a magyar bel- és külpolitikai döntéseket, a magyarországi és a Kárpát-medencei gazdasági változásokat? Az akkori magyarság számára az volt a legfájóbb, hogy Magyarország elvesztette összterületének 71,5 százalékát (232 ezer négyzetkilométer). A határvidéken "városhiány" alakult ki. Magyarország megcsonkítása azonban az egész térségre hatással volt. "Amire a soknemzetiségû Habsburg-monarchia a maga dinasztikus, nemzetek fölötti államszervezetével valójában nem volt alkalmas és képes, azt a nemzeti túlsúly birtokába jutott, de etnikailag távolról sem egységes kis államok — politikai rendszerektôl, külpolitikai konstellációktól függetlenül — legtöbb esetben sikeresen végrehajtották. Ennek eredményeképpen Közép-Európa 1918—1989 között etnikailag-nyelvileg egyaránt jelentôs mértékben homogenizálódott." (Szarka László) Franciaország az utódállamok megerôsítésével kívánta Németország erejét megtörni. Gyakorlatilag az történt, hogy Közép-Európa egyre kiszolgáltatottabbá vált. A Habsburg-monarchia eltûnése nagyhatalmi vákuumzónát eredményezett ebben a térségben. A "kishatalmak" — Franciaország támogatásával — kialakították a maguk erôterét. Különös, hogy a területi szerzeményekkel korántsem voltak elégedettek. "Bukarestben azt sérelmezték, hogy Románia nyugati határait nem sikerült a Tiszáig kitolni. Prágában azt, hogy nem kapták meg az Adriára kaput nyitó ún. korridort." (Gyarmati György)

Miért váltott ki ilyen mértékû "érdeklôdést" ez a terület? Csupán Közép-Európa volt a tét, vagy sokkal többrôl volt szó? Ki lesz Európa ura? A nagyhatalmak mozgástere jelentôsen megnövekedett a Monarchia széthullása után. Már csak az volt a kérdés, meddig lehet nyújtózkodni. Kelet-Közép (vagy Köztes-) Európa meglehetôsen nagy terület volt. Bencsik Péter szerint "Köztes-Európa" határait elvileg könnyebb megvonni, mint a gyakorlatban. Finnországtól Görögországig... De hol a keleti és a nyugati határ? "Ha elvileg el is fogadjuk azt, hogy a Németország és Oroszország közötti területrôl van szó, gondoljunk arra, hogy 1795 és 1918 között e két ország közös határral rendelkezett, köztük így ebben az értelemben semmilyen terület nem volt. Célszerûbb tehát azt mondani, hogy mindazon területek ide tartoznak, amelyek lakossága valaha (az elmúlt 250 évben) valamilyen formában elnyomást szenvedett egy nagyhatalomtól." Tehát nem Oroszország nyugati és Németország keleti határa jelzi Köztes-Európa kiterjedését. De hova soroljuk Fehéroroszországot és Ukrajnát? E két állam Lengyelországhoz tartozott. Ez is Köztes-Európa? Bencsik Péter bemutatja a térségben végbement területi és helységnév-változásokat, külön részben elemzi a politikai okból történt helységnév-változásokat, majd a térség különös "betegségét" vizsgálja: "városok két országban". Az Odera—Neisse határ például négy német várost vágott ketté. "Európa kisállami zónájában az utóbbi két évszázadban gyorsan változtak a földrajzi nevek, fôleg a helységnevek. A térség viharos történelme során számos terület cserélt gyakran gazdát. A területváltozások mindig együtt jártak a hivatalos nyelv és ezáltal a helységnevek módosulásával. Egy-egy város akár hat-nyolc alkalommal is nevet változtatott a határmódosítások következtében. A köztudatban sokszor nem az adott település hivatalos neve él..." (Limes 1997/2)