Korunk 98/02

Forradalom-forradalmak: a történelem állandó és kényszerû kísérôi, fennkölt, magasztos eszmékkel és személyes tragédiákkal, a kortárs-valós szereplôk tömeg- lelkesedésével vagy reálpolitikusi, józan mérlegelésével, jelszavakkal és tettekkel — majd az utókor érzelmektôl túlfûtött avagy hûvösebb, távolságtartóbb értékelésével.

Forradalom-forradalmak: 1848 Európában, 1956 Magyarországon vagy akár a huszadik század végi véres és bársonyos forradalmak Közép-Kelet-Európában; a kicsit mindig romantikus forradalmak; a gyôztes és vesztes forradalmak; az ellopott és kisajátított forradalmak; a többnyire jórészt fiatalok forradalma, a mindig mást és újat akaróké.

Forradalmak: a Nagy Történelmi Tabló puzzle-darabkái, melyeket az emlékezet olykor helyükre kíván illeszteni. Ilyen-olyan formában, hiszen megemlékezni is többféleképpen lehet, ünnepi magasba emeléssel, tettekkel-emlékezés gesztusával vagy akár úgy, ahogy teszi ezt a KORUNK jelen száma, mely fôképp arról szól, miként él jelenünkben a mindenkori konjunktúra jegyében hol felmagasztalt, hol deheroizált forradalom valósága.

"Mit rákentek a századok" mottóval és a 150. évforduló ürügyén nemcsak az év-szám kapcsán természetszerûen idekívánkozó "klasszikus" 1848-ra emlékezünk, de 1956-ra, a tényleges és virtuális, fizikai és szellemi, tömegeket mozgató és egyszemélyes "magánforradalmakra" egyaránt.

K. K. GY.

HARMADIK FOLYAM IX/2. 1998. FEBRUÁR

LÁSZLÓFFY ALADÁR •Több gondolat bánt engemet

KIRÁLY LÁSZLÓ •150 (vers)

TÔZSÉR ÁRPÁD • Örököltük-e Kossuth genitáliáit?

GÖNCZ ÁRPÁD • A Korunk olvasóihoz

GÖRGEY GÁBOR • Levél Görgey Artúrhoz

KOVÁCS ANDRÁS FERENC • Postaréti symphonia. (vers)

LÁNG ZSOLT • Beszéd az asszonyruhás Kossuth szobrának avatására

CSIKI LÁSZLÓ • Petôfi szemfoga

MÁRTON LÁSZLÓ • [A nemzettest] (vers)

TAR SÁNDOR • Októberi kiáltás