Németh László életmûve a magyar örökség egyetemes értéke – hangsúlyozta Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke március 29-én a centenáriumi rendezvények nyitányának számító konferencia elõadóit és hallgatóit köszöntve a Petõfi Irodalmi Múzeumnak helyet adó Károlyi-palotában. Szellemi-gondolati gazdagsága, írói igényessége, hallatlan alkotóereje, erkölcsi elveinek egyetemes értéke, a nemzeti megújulás útjainak keresése, a minõségi társadalom megteremtésének igénye avatja kortársunkká és mai gondjainkban küzdõtársunkká.
Amint azt Erdélyhez fûzõdõ kapcsolatai is bizonyítják.
Innen várta – Tamási Áron felfedezése után – a nagy tehetségek felbukkanását, az egész Kárpát-medencei magyarság társadalmi és nemzeti újjászervezõdését célzó gondolatainak visszaigazolását. Aligha csak azért, mert születése révén elszakíthatatlanul kötõdött ehhez az ország- és nemzetrészhez: az európai felzárkózást sürgetõ/elõkészítõ minõség-elv következetes érvényesítõjeként maga is mindétig "kisebbségben" érezte magát – a többségi helyzet 20. századi "antinómiáival" szembesülve. Hogy csalódnia kellett? Eggyel több okunk rá, hogy születésének centenáriumán – mind többségi, mind kisebbségi helyzetben – újragondoljuk és hasznosítsuk az õ 21. századnak (is) szóló üzenetét.
Merthogy szellemi haszonélvezõi vagyunk (lehetünk) Németh Lászlónak, az nem kétséges.
Ezt a számvetést ígéri a Korunk Németh László-száma. Korántsem a teljesség, hanem a meggondolkoztatás igényével. Sok még a mi adósságunk vele szemben – saját érdekünkben.
Cs. P.
