| 
Nyolc- és húszmillió közé teszik azok számát, akiket három évszázadon át Afrikából Amerikába hurcoltak rabszolgának. A kontinens teljes embervesztesége a 16. és 19. század között meghaladja a negyvenmilliót.
Az európaiak elôbb a rabszolga-kereskedelem formájában megtizedelték Afrika lakosságát, majd pedig gyarmatosították a földrészt. "Az Emberi Jogok Nyilatkozatát nem az egyenlítôi Afrika feketéi számára írták" – nyilatkozta 1885-ben Jules Ferry francia köztársasági elnök.
A földrész kincseinek európaiak általi kitermelése a 19. század közepén kezdôdött. A gyarmatosító országok között az 1882-ben tartott berlini konferencián született megegyezés a földrész felosztásáról. A Fekete-Afrikából külföldre szállított termékek értéke 1890-ben húszmillió dollár, 1930-ban viszont már háromszáz millió.
A gyarmatosítás folyamata nem elômozdította, inkább hátráltatta a földrész népeinek fejlôdését. Az Észak-Afrikában letelepedô európaiak (számuk 1900-ban hatszázezer) rövidesen a megmuvelt földek egynegyedét vették birtokukba, s az anyaország nem ösztönözte különösképpen a helyi ipar fejlôdését sem. A 20. század folyamán egyedül a kitermelô ipar ment át látványos fejlôdésen – ebbôl a szempontból Afrika bármely más földrészt megelôzött.
Súlyos örökség száll a 21. században Afrika népeire. A nagy kérdés: megállítható-e a gazdag és szegény országok (az ún. Észak–Dél ellentét) eltérô fejlôdési ütemének további fokozódása, könnyíthetôek, megszüntethetôek-e azok a terhek és válságok, amelyek a kontinens jövôjét fenyegetik.
H. A.
|
HARMADIK FOLYAM XII/4. 2001. ÁPRILIS
SZABÓ ÁRPÁD TÖHÖTÖM · Afrika nyomában – gróf Teleki Samu után még egyszer
CHRIS BRAZIER · Terjeszkedôben a pánafrikanizmus? (Fall Sándor fordítása)
SZENYÁN ERZSÉBET · Ryszard Kapuscinski Afrikája
RÉGI TAMÁS · Nomád gazdaság Kelet-Afrikában
BERCZELI GÁBOR · Az arany szerepe az Asanti Birodalomban
SZÁNTAI JÁNOS · A gnú (filmötlet)
ASZALÓS LÁSZLÓ ATTILA · Kelet-Afrika és a keresztény egyházak
BIERNACZKY SZILÁRD · Vázlat a szongai irodalomról
HATHÁZI ANDRÁS · Ralph Clark Hadnagy Verseibôl
BENKÔ SAMU · A hetvenöt éves Korunk köszöntése
ALEXANDRU CISTELECAN · Korunk-évfordulón a Vatráról
GRENDEL LAJOS · Nálunk, New Hontban (regényrészlet)
LÁSZLÓFFY CSABA · Bestseller, avagy a bestia nem alszik (elbeszélés)
TOLL
KÁNTOR LAJOS · Világrészek fölött (Ó, mesebeli Afrika...)
HAJDÚ FARKAS-ZOLTÁN · Engedd ki a levegôre!
SEBESTYÉN LÁSZLÓ · A kérdezô becsülete
LÁSZLÓ FERENC · Afrika térhódítása a sportban
MÛHELY/ATELIER
BARDÓCZ SÁNDOR–IOAN MUSLEA · Erdélyi közszolgálati televízió (Sz. G. fordítása)
HISTÓRIA
NAGY RÓBERT · A liberális eszmék jelentkezése az erdélyi magyar sajtóban
MÛ ÉS VILÁGA
ZÁGONI-JOIKITS MELINDA · A Háttérelemzések háttérelemzése
DREGUS ÁGNES · A mûvek ideje
GÁBOR CSILLA · Esszék a korszerû irodalomtanítás körébôl
ORBÁN GYÖNGYI · Az oktatás reformja és a tekintély
KÖZELKÉP
HÁRSAS PÉTER · Kelet-Afrika Expedíció
VILÁGABLAK
JAVIER GÓMEZ GARCIA · Isten csordái: a Masai Mara-i nagy gnúvándorlás
(Fall Sándor fordítása)
TÉKA
DEMETER SZILÁRD · Ébentôl északra (Tükrön által)
GÁL ANDREA · Merre zár a transzszilvanizmus?
KACSÓ KINGA · A magyar költészet – kívülrôl, de nem kívülállóként
Olvasószolgálat
TALLÓ
HORVÁTH ATTILA · Szolgaság és a föld joga
K. E. · Az egyetemek mai helyzete – fiatal filozófusok szemszögébôl
LÉPCSÔHÁZ
KÉP
AFRIKAI MÛVÉSZET
Számunk szerzôi | 