Az új évezred elsõ heteiben, többszörös rendszerváltások, történelmi rendszerességgel bekövetkezõ csalódások tapasztalataival gazdagon úgy érezzük, az 1926-os pillanathoz kell visszatérnünk. Az ötvenes-hatvanas évek bután-gõgös magabiztosságával eklektikusnak bélyegzett Korunk-kezdet nem csupán azért méltó az utókor figyelmére, mert itt található (az elsõ számban, 1926 februárjában, Dr. Elekes Miklós tanulmányában) a "fascizmus, bolsevizmus és másnemû diktatúrák" veszedelmének egyértelmû kimondása, hanem azért is, mert páratlan szélességben és mélységben mutatja fel a korproblémákat – akár 2001-es közelítésbõl ítélve. A modernbõl posztmodernbe vagy poszt-posztmodernbe váltó kor ("a világ elektromos ihletettsége" – ahogy az Amerikában megélt "posztmodernség" magyar filozófus-írójánál olvasom) természetesen másképp fogalmaz, más dimenziókat láttat, mint a húszas évek közepének folyóirata – a hasonlóságok mégis megdöbbentõek. És tanulságosak (gondolom én, sokadig újraolvasáskor ugyancsak tanulva az apák nemzedékétõl) – a mai huszonévesek a jelenbe érõ históriával ismerkedhetnek általa.
Szerkesztõségi elhatározással a belsõ munkatársak és néhányan közeli barátaink közül arra vállalkoztak, hogy fellapozzák az elsõ, Dienes László szerkesztette évfolyamot, kiválasztanak belõle egy mozzanatot, témát vagy cikket, és azt belehelyezik a mába. Ez a 2001-es olvasat – azt reméljük – nem csupán a mi számunkra lehet fölfedezés, elõítéleteket leromboló felismerés. Szeretnénk másoknak, sokaknak kedvet csinálni a hetvenöt évvel ezelõtti – és a mai Korunk olvasásához.
K. L.
