Mitôl értékes az arany? Erre a kérdésre egyre nehezebb válaszolni. "A nap verejtéke" — mondták az inkák. Jó lenne, ha beérhetnénk ezzel. Egy másik világlátás képviselôi késôbb hosszú ideig azt mondták, egy-egy ország aranytartalékai meghatározzák a gazdasági potenciált. A virtualizálódó pénzpiacon ez egyre kevésbé van így. A virtuálissá váló pénz felmutatta, hogy az arany maga is virtuális. Értéke nem immanens, hanem "máshonnan" származik. De hiszen ez eddig is nyilvánvaló kellett volna hogy legyen. Az arany azért értékes, mert képesek vagyunk értékesnek látni.

A nyelv, amelyet megörököltünk, tudja, hogy az arany értékes. Amikor azt mondjuk, Aranycsapat, aranyifjú, valamit megmozgatunk. És valahogy mindig fontos dolgok kerülnek elô. A világtörténelem végigkísérhetô csupán abból a szempontból, hogy mikor ki birtokolta az aranyat, hogyan került hozzá, hogyan épült be kultúrájába. Az, amit ma tudománynak nevezünk, szintén sokszor keresztezi az arany útját — elég az aranycsinálók "véletlen" felfedezéseire vagy Arkhimédész törvényére gondolni. Arany János és Arany László mûvei felôl sokáig olvasták a magyar irodalom történetét, s ez az olvasat ma sem érdektelen. A Korunkn lapszáma ezúttal tehát egy szóról szól, és — Paul Ricoeur tanulmánya által erôsítve — arról, hogy ez a szó hogyan fordítható le a mai kultúránkra.

B.I.J.

Harmadik folyam XI/2. 2000. február

 

BALÁZS IMRE JÓZSEF • Aranyválasztáshoz gálickô

ALMÁSI MIKLÓS • Az arany

MÁRTON LÁSZLÓ • Midász aranya

LÁNG ZSOLT • Isten aranya

BERSZÁN ISTVÁN • Zöld arany

KOVÁCS ANDRÁS FERENC • Aranyos vitézi órák; Óarany óda (versek)

SZÔCS ISTVÁN • Arangyos lélek

KESZEG VILMOS • Valutázók és alkimisták

KELEMEN ATTILA • Az arany genealógiájához

JÓKAI ANNA • Arany-arany-arany

POMOGÁTS BÉLA • Ezüst

GÁL ATTILA • Üdvözülés, színekben (vers)

Aranyásók (A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum és a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola diákjainak írásai)

POSZLER GYÖRGY • A Tizedik Múzsa?

TÁJOLÓ

FARAGÓ KORNÉLIA • Emlékvilágtér — emlékvilágidô

TOLL

LUKÁCS JÁNOS • Verespatak meséje valóra válik

SZÔCS ANDREA ENIKÔ • Fekete arany

MÛHELY/ATELIER

KÖLLÔ KATALIN • Akárki, nem akárhol

F-AKTÁK

PAUL RICOEUR • A fordítás paradigmája (Virginás Andrea fordítása)

VILÁGABLAK

RÍZ ÁDÁM • Az 1990 óta született autonómiakoncepciók öszehasonlítása (II.)

MÛ ÉS VILÁGA

SZAJBÉLY MIHÁLY • A délibábok hôse

ÚJ IMRE ATTILA • A Koszorú megszûnésének okai és körülményei

KÖZELKÉP

TÖVISSI JÓZSEF • Aranymosás

NEMÉNYI JÓZSEF NÁNDOR • Új törvény, új dilemmák és régi bürokrácia

TÉKA

TÜKRÖN ÁLTAL — DEMETER SZILÁRD • "Ölök, tehát vagyok" (Rüdiger Safranski: A gonosz, avagy a szabadság drámája)

JOÓ PÉTER • Történelem az ötvösmesterek nézôpontjából (Kenneth Blakemore: The Book of Gold)

VALLASEK JÚLIA • Történetek az arany világából (Timothy Green: The New Worldof Gold)

EGYED EMESE • A szerencsés vállalkozás (Benkô József: Transsilvanias specialis I—II. Erdély népe és földje)

LUFFY KATI • "...az irodalmak történetét idôrôl idôre tanácsos átgondolni" (A debreceni Csokonai Universitas Könyvtár könyvsorozat)

BARABÁS KÁLMÁN • Elôfutárok a horizonton (Dobos István: Alaktanés értelmezéstörténet)

TÓTH ZSOMBOR • Thomas Watson: A Bûnbánat

TALLÓ

DIÓSZEGI ISTVÁN • A magyarok és az arany

KÉP

ZSAKÓ ZOLTÁN

Számunk szerzôi