A HÉT HORDALÉKA
Változatok hazafiságra
PÁRTOK, ÁLLÁSPONTOK
Intézmények tekintélyének válsága (Formula AS)
Humor és hatalom (Stirea)
A Nemzeti Liberális Párt kiszúrta az alkotmány gyenge pontjait (National)
Iliescu szavahihetôségérôl (Curentul)
Pãunescu az IMF-t vádolja (Cronica românã)
Ki adott parancsot a fegyverhasználatra? (Cronica românã)
A MAGYARORSZÁGI VÁLASZTÁSOK UTÁN
Több magyart Romániának! (Adevãrul)
Új alapszerzôdést?! (Jurnalul national)
A szomszédban történt szavazás után (Stirea)
Tokay szerint nem idôszerû a kettôs állampolgárság (Ziua)
BOTRÁNYOK, KÖDÖSÍTÉSEK
Hivatalnok és hivatal (Dilema)
Tabãrã és a nyomda (Cronica romãnã)
Összefüggések a cigaretta-ügyben (Cronica românã)
Egy nagy cég kicsi csalása (Bursa)
Kereskedelmi ügyletek — csak a civil repülôtéren(Curierul national)
Dudu Ionescunak szándékában áll Valeriu Tabãrã beperelése (Curierul national)
Csúszópénz (Azi)
A bonni diplomáciai botrány csak a jéghegy csúcsa (Ziua)
C. V. Tudor ingyencirkusza (Ziua)
C. V. Tudor veszélyt jelent Románia számára (Adevãrul)
KOLOZSVÁR...
Kolozsvárról — fájdalommal (România liberã)
Kolozsvári román kincsek Magyarországon(Curierul primãriei)
Mire van szüksége városunknak a nyár közeledtével? (Stirea)
Nem szûnik meg az iskola (Adevãrul)
Funar új pártot alapított (Adevãrul)
Nem titkosszolgálat, csak „információs rendszer" (Ziua)
GAZDASÁG, TÁRSADALOM
Valutaárfolyam (Adevãrul)
2,5 millió új lakásra volna szükség (Capital)
Közvéleménykutatás (Ziua)
Tartozunk — tehát vagyunk (Azi)
Sokba kerül (Capital)
Nagyotmondó vagy buta? (Transilvania Jurnal)
A képviselôk inuk szakadtából fognak dolgozni, hogy május 22-re elkészüljön a költségvetés (National)
Radu Vasile nagyobb fizetést ígér (Evenimentul zilei)
FLASH
Kérdés a nemzet választottjaihoz: hogyan néz ki Románia címere? (National)
Németország elnézést kér (Evenimentul zilei)
Megrôsödik a helyi autonómia? (Ziua)
Kétnyelvû kitûzôk Marosvásárhelyen (Ziua)
Titkosszolgálatok — mindenütt (Jurnalul national)
A 22 európaiságot hirdetô (képviselô) munkatársaival, személy szerint Andrei Corneával vitatkozva, Octavian Paler „Sehová nem tartozó európaiak" cím alatt ír vezércikket a România liberã 1998. május 12-i számában. Paler ezúttal a vita közvetett formáját választja, újra kifejti véleményét a hazafiság lényegérôl. Kijelenti, hogy nem tekinti magát a tradicionalistának, a hazafiságot nem téveszti össze az idilli mézesmázoskodással, szükségesnek tartja a Nyugathoz való felzárkózást. Meg kell szabadulnunk a komplexusoktól (az alacsonyabbrendûségiektôl és a stupid felsôbbrendûségi komplexusoktól), ám ez ne járjon agymosással. A zajokkal, himnuszokkal elfoglalt nacionalistáink — írja Paler — nem veszik észre, hogy nemzeti identitásuk egyre veszélyeztetettebb. A romániai nemzeti kisebbségek, önfenntartó ösztönüktôl hajtva, küzdenek identitásuk csorbítatlanságáért, a különbözéshez való jogukért — és jól teszik. A többség viszont kockáztatja, hogy elveszti önazonosságát. A nacionalizmus zavart kel, és elfedi a reális problémákat.
A hazafiságra, a nemzeti érdekekre sokan és sokféleképpen hivatkoznak. A Transilvania Jurnal egyik korábbi számában (1998. ápr. 27.) Tudorel Urian idézôjelbe teszi a patriotizmust, kommentárja címében („A hazafiság ára"); hivatkozik a Nagy-Románia Párt kolozsvári fiókjának elnökére, aki szerint pártja titkosszolgálata összehasonlíthatatlan más titkosszolgálatokkal, „mert kizárólag hazafiakból áll". A sajtó sûrûn ír arról, hogy volt szekus tisztekrôl van szó... Az idézett cikk fölött bô beszámoló olvasható Gheorghe Funar frissen alakított pártja, a Szövetség Románia Egységért Párt kolozsvári alakuló gyûlésérôl. „Az Isten és az igazság velünk van" jelszót hangoztató Funar ugyancsak Románia veszélyeztetettségére építi pártos terveit, az irredentizmussal, a belsô ellenséggel akarja felvenni a harcot. (Érdekes megjegyezni, hogy ezúttal sem Corneliu Vadim Tudor, sem Adrian Pãunescu nem tett eleget a meghívásnak. Jelen volt viszont — meghívotti minôségben — a neves kolozsvári színész, Dorel Visan, a Nemzeti Színház igazgatója.)
Egészen új és szintén Kolozsvárról származó hír az, amelyet az újabban Ion Cristoiu által igazgatott Cotidianulban lehet olvasni (1998. máj. 13.): 57 év múltán, a vasgárdisták ismét be akarnak kerülni a parlamentbe, és ebbeli törekvéseikre nézve biztatónak vélik, hogy a szomszédos országokban elôretör a jobboldal. (A bukaresti napilap elsô oldalán, kiugratva olvasható: „A szélsôjobb mozgolódik Romániában", alatta pedig: „Magyarországon a szélsôjobb részese lehet a jövendô kormánynak".) A Cotidinaul cikke arról számol be, hogy Kolozsvárt, a Politológiai Kar diákja, bizonyos Cristian Ardelean lett a vezetôje a „Keresztény Nacionalista Klub"-nak; a nyilatkozó egyetemista elmondja, hogy nyolc éve erôs vasgárdista áramlat létezik Kolozsvárt, hosszú idôre volt szükség, amíg ez a Klub megszületett. Az ország több városában is mûködnek vasgárdista szervezetek, ezek azonban még nem nyilvánították ki szándékukat, hogy részt kívának venni majd a választásokon; Ardeleanék ezt 2000-re tervezik. Egyébként az a véleményük, hogy Románia mai kormánya azonnal le kellene mondjon — ez jelentené a rendet egy jogállamban. Az ifjú vasgárdisták szerint a Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt kompromittálódott az elmúltt nyolc évben, mert részt vállalt a kormányzásban, és ezzel hozzájárult a káosz kialakulásához. Vezetôiknek nincs hitele, C. V. Tudorról például tudni lehet, hogy ki volt. A kolozsvári vasgárdisták egy hosszabb — hároméves — nevelési folyamatról beszélnek, ennyi idô alatt alakul ki „a vasgárdista jellem". (Érdemes emlékeztetni a szintén Kolozsvárt megjelenô Apostrof címû irodalmi folyóirat áprilisi számára, amelyben Marta Petreu hosszú tanulmányban mutatta be a Vasgárda kialakulásának történetét, a hozzá vezetô gyilkosságokat, Corneliu Zelea Codreanu életpályáját — és a vasgárdista eszmékkel rokonszenvezô, két világháború közti neves írói megnyilatkozásokat.)
Külön vizsgálat tárgya lehetne az 1998. április 23-án Brassóban útjára indított Transilvania Jurnal szerkesztéspolitikája, a „magyar veszély" tálalása a lapban s ennek a vélt veszélynek úgymond ellensúlyozása (például a több mint százszoros válogatott labdarúgó, Bölöni László megszólaltatása). A primet azonban — a „mérsékeltek" között — továbbra is a bukaresti Adevãrul viszi; Adrian Ursu vezércikke (1998. máj. 12.) a kettôs állampolgárság kérdését rávetíti a magyarországi lehetséges kormányváltásra (kétszínûséggel vádolva meg az RMDSZ-t és név szerint is Markó Bélát) — a Nagy-Magyarországot visszaállítani akaró magyarországi és romániai szélsôségesektôl félti Európát, az Európai Uniót, a NATO-t...