A HÉT HORDALÉKA

Új év küszöbén — reformról és szóözönrôl

VISSZA- ÉS ELÔRETEKINTÉS

1997 év politikai eseményei — röviden (Adevãrul de Cluj)

Mérleg (Curentul)

Mit várnak a politikusok 1998-tól (Curierul national)

Silviu Brucan úgy gondolja... (Evenimentul zilei)

Ne feledjük (România Mare)

Közvélemény-kutatás (Ziua)

A PRUTEANU-JELENSÉG

Botránymentes újévet! (Expres magazin)

A Pruteanu-jelenség (Dilema)

MINISZTEREK MENNEK, JÖNNEK

A Honvédelem Legfelsôbb Tanácsának közleményea Severin-ügyben (România liberã)

Severinrôl — gúnyosan (Adevãrul)

Aki ajtócsapkodással távozott (Curentul)

Ki a külpolitika irányítója? (Curentul)

Traian Bãsescu lemondással fenyegetôzött (România liberã)

Lemondott a közlekedésügyi miniszter (Adevãrul de Cluj)

„A kormánynak nincs ereje felvállalni a nagy döntések felelôsségét" (Evenimentul zilei)

KOMMENTÁROK

Mi hiányzik nekünk? (22)

Interjú Vosganiannal (Alternativa)

Egy dühös liberális (Curentul)

Útban az Európai Unió felé (Dilema)

Jó hír (Actualitatea clujeanã)

Katasztrófaelmélet (Tinerama)

A nagy reménységektôl a nagy csalódásokig (National)

TÁRSADALOM, GAZDASÁG

Valutaárfolyam (România liberã)

A reform jótékony hatása még várat magára(Jurnalul national)

Az egészségbiztosítás tervezete 1998-tól (Cronica românã)

A nepotizmus átka (Cronica românã)

Románia sötét jövôje (Cronica românã)

A DECEMBERI FORRADALOM ÉVFORDULÓJÁN

Ki a felelôs a forradalom áldozataiért? (Adevãrul)

Iliescu és az 1989-es decemberi események (România liberã)

Halálra ítélte volna Ceausescut? (National)

JÖJJÖN A KIRÁLY?

Kommentárok a királyról (Stirea)

Maradhat-e vagy sem a király (Evenimentul zilei)

FLASH

No comment! (România Mare)

A fôügyész Vadim mentelmi jogának felfüggesztését kéri(Ziua)

Aligha mondható új jelenségnek Romániában a „nagy fecsegés" — a múlt századi klasszikus, Caragiale óta ez amolyan nemzeti sajátosságként él a köztudatban. (Mircea Iorgulescu, a Párizsban élô jeles kritikus, a Dilema állandó munkatársa könyvet is írt errôl, a vígjátékok és szatirikus karcolatok írójáról, illetve hôseirôl meg közönségérôl.) A szóözönnek mostanság új formái terjedtek el, mindenekelôtt a televízió révén. H.-R. Patapievici, napjaink egyik legfigyelemreméltóbb román esszéírója a 22-ben (1997. dec. 30—1998. jan. 5.) azt írja, hogy a reform hiányából két torz gyerek született: az egyik a nyomor, a másik a végtelen locsogás; az 1997-es év végét a reformot legalábbis szavakban óhajtók kormányzási impotenciája és az a bizonyos nagy fecsegés jellemzi. Ez utóbbit a különbözô csatornákon megszólaló román tévéadók mindegyike gyakorolja; a talk-show specialistáival estérôl estére találkozni lehet (Ion Cristoiu, Marius Tucã, Cristian Tudor Popescu, Horia Alexandrescu, Sorin Rosca Stãnescu, Octavian Andronic a legismertebbek), de kedvet kaptak hozzá a politikusok is.

A mindenható televízió tömegmanipuláló lehetôségeit bôven használják magyarellenes uszításra — amint ezt ugyancsak Patapievici a 22 elôzô számában, George Pruteanu és Verestóy Attila vitája, az Antena 1-et uraló Marius Tucã mûsora kapcsán fejti ki (22, 1997. dec. 23—29.), de hasonlóképpen vélekedik Elena Stefoi is, a Dilema fôszerkesztônôje (1997. dec. 26.). Patapievici nem fél kimondani, hogy a Marius Tucã-féle talk-show arra épül, hogy Románia állampolgárai két kategóriába tartoznak: az egyikbe mi, románok, akiknek igazuk van, akik az ostromlott várat védik; a másikba a magyarok, akiknek mint magyaroknak eleve nincs igazuk, akik állandóan ármányt szônek a románok ellen.

Évzáró számát a Dilema a „teleferének", vagyis a talk-show jelenségének szentelte; „az elbeszélt elôadásnak" — ahogy az egyik moderátor, a népszerûségi listán második helyen álló Carmen Bendovski fordítja (tulajdonképpen szó szerint) az angol kifejezést. Bendovski mûsorát („A változás arcai - 12%) messze megelôzi az RTV1 esti híradója után látható "Különkiadás" (41,42%, Rãsvan Popescu vezeti). Az „Éjféli milliomosok" (Antena 1, Marius Tucã) csupán a harmadik, mindössze 8%-kal, a negyedik a PRO TV-ben látható „Ébredj, román" (Mihai Tatulici), Iolanda Stãniloiu pedig a „Találkozás a sajtóval" címû mûsorával az ötödik helyen áll. Valamennyi adás politikai jellegû. A román televíziók talk-show-inak ezt az aránytalanságát, a kultúra háttérbe szorulását kifogásolja Z. Ornea, szintén a Dilemában; szerinte nem igaz az, hogy a román nép ennyire politika-centrikus, sokkal inkább manipulatívnak tekinthetô ez a mûsorszerkesztés, amely az olyan szívonalas adásokat, mint például a Nicolae Manolescué a PRO TV-ben („Mesterségem: a kultúra"), éjszakai órákra programálja. Z. Ornea szóvá teszi egyes „beszélgetôk" kategorikus beszédmódját, vélt felsôbbrendûségét. Meg kellene tanulni nem csupán beszélni, hanem hallgatni, odafigyelni a másikra is, vallják többen is a román talk-show jelenségrôl.

A hallgatás és beszélés gyakorlati következményeirôl tanúskodnak 1997 decemberének utolsó napjai, a Ciorbea-kormány alakulása-átalakulása tekintetében is. Bár ezúttal másfajta beszélésrôl és másfajta hallgatásról van szó. A hivatalos közlemények, nyilatkozatok szerint Adrian Severin külügyminiszternek, majd pár nap múlva Traian Bãsescu közlekedésügyi miniszternek (mindketten a Demokrata Pártot képviselték a koalíciós kormányban) azért kellett távozniuk a kormányból, mert kellemetlen dolgokról többet beszéltek, mint amennyit a hatalom (melynek részesei voltak) eltûrt. A Curentul (1997. dec. 30.) vezércikkében Anton Uncu egyenesen azt írja, hogy Severin kijelentései néhány vezetô román politikus és sajtóember kémkedésérôl lényegében igazolódtak — mégis mennie kellett, talán felsôbb államérdekbôl. Traian Bãsescuról korábban is, most is számosan leírták, hogy a legsikeresebb miniszter volt, s az sem igen vonható kétségbe, hogy a reform késlekedésérôl és a kormányról mondottakban igaza van. Bûne — amelyet Bãsescu nem ismer el, politikai véleményének kinyilvánításában nem hajlandó engedni, korlátozni magát —, hogy e bírálathoz a nyilvánosságot választotta, az Evenimentul zilei-ben nyilatkozott. Sokan teszik fel a kérdést, vajon nem rendíti-e meg a koalíciót a Demokrata Párt két miniszterének távozása — még akkor is, ha ezek a tárcák továbbra is Petre Romanék által jelölt szakemberek (vagy párttagok) által töltetnek be. Tény, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök népszerûsége a lakosság körében jelentôsen csökken.

Andrei Plesu, a most kinevezett külügyminiszter általános várakozást kelt a közvéleményben, a sajtóban — és elsô „talk-show"-ja a PRO TV adásában (1997. dec. 29.) igazolta ezt a várakozást. Az 1990-ben Petre Roman kormányában a mûvelôdési miniszter posztját betöltô esztéta az elmúlt években számottevô politikai tapasztalatot szerzett (bölcsességét a Dilema hasábjain megjelenô cikkei hétrôl hétre bizonyították; egyébként ô volt az, aki néhány hete Traian Bãsescut az adott helyzetben a legjobb miniszternek nevezte!); elsô nyilvános szereplése külügyminiszterként — akárcsak a parlamenti meghallgatása során jelzett programja — nem csupán rokonszenves volt, hanem európai távlatú és profi. Egy magasabb szintû beszédmódnak lehettek tanúi a PRO TV nézôi-hallgatói.

Nyugodtságával, a pozitívumok és negatívumok kiegyensúlyozott számbavételével emelkedett ki az átlagból az a Duna TV-ben szervezett kerekasztal (1997. dec. 28.), amelyen Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácsának elnöke és Kató Béla illyefalvi református lelkész vett részt. A Székelyföld jelene és jövôje, az RMDSZ koalíciós szerepe, a román nacionalizmus magyarság elleni támadásai, az önkormányzatok sorra napirendre kerültek az 1997-es évet záró beszélgetésen. (Csáky Zoltán volt a moderátor.) Illúziók nélkül szóltak az 1998-as távlatokról, ám épp e józanság keltett bizalmat.

Az RTV1 múlt évre visszatekintô adásában (1998. jan. 4.) meglehetôsen nagy hangsúlyt kapott az RMDSZ szerepvállalása a koalíciós kormányban. Markó Bélát és Frunda György szenátort hallhatták a mûsor nézôi. Emil Constantinescu államelnök szövegében pedig szó esett arról, hogy pozitív nemzetközi példa lett a román—magyar viszony alakulása.