Közzétett tanulmányok jegyzéke

Kárpátalja alapvető jellemzése demográfiai és a fontosabb gazdasági mutatók szerint, különös tekintettel a Beregszászi járásra

Bárány Béla

főiskolai tanár, KMTF

1. Általános jellemzés

A Beregszászi járás egyike Kárpátalja 13 járásának. Közvetlenül az ukrán–magyar államhatár mellett terül el. Területe 700 km2. Ez Kárpátalja 12.800 km2-es összterületének 5,4 %-a (mindössze két kisebb járása van Kárpátaljának, mint a Beregszászi). A járásban egy város található, a járási székhely (Beregszász), egy nagyközség (Bátyú) és 41 község, amelyek 23 önkormányzathoz (községi tanácshoz) tartoznak.

A járás délről Magyarországgal határos, nyugatról Kárpátalja Ungvári járásával, keletről a Nagyszőlősi, északról pedig a Munkácsi és az Ilosvai járással.

A járás összlakossága 1999. december 31-i adatok szerint 85.668 fő. A legutóbbi, 1989. évi népszámlálás adatai szerint az akkor még 85.115 lakosból 56.971 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 21.584 ukránnak. A magyar nemzetiségűek aránya tehát a hivatalos adatok szerint 67 százalék a közigazgatási egységen belül, az ukránoké pedig 25 százalék. A magyar anyanyelvűek száma és aránya valamivel magasabb. 1989-ben 58.029 fő vallotta magát a Beregszászi járásban magyar anyanyelvűnek (ez az összlakosság 68 százaléka). Az, hogy az anyanyelvi mutató magasabb a nemzetséginél, részben azzal magyarázható, hogy még az 1944-es sztálini deportálások idején számos magyar férfi úgy menekült meg az elhurcolástól, hogy nem magyar nemzetiségűnek vallotta magát, s később sem tért vissza eredeti nemzetiségéhez, annak ellenére sem, hogy magyar maradt. A másik ok, hogy a járás területén élő cigányok túlnyomó többsége szintén a magyar anyanyelvűek számát növeli.

A Beregszászi járásban él a legnagyobb számban a magyar lakosság Ukrajnán és Kárpátalján belül, és ez az egyetlen magyar többségű járás az országban, ahol az ukrajnai magyarok 34,9 %-a, a kárpátaljai magyarságnak pedig a 36,6 %-a él. Beregszász város pedig az egyetlen olyan városi rangú települése Ukrajnának, ahol a magyar lakosság abszolút többséget alkot. A város lakossága 1999-es adatok szerint 30.700 fő. Az 1989-es népszámlálási adatok szerint a 29.221 beregszászi közül hivatalosan 15.125 fő (51,8 %) vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Beregszász városban él a kárpátaljai magyarság 9,7 %-a.

Ha a járás összlakosságából kiemeljük Beregszászt, akkor a közigazgatási egységen belül a magyar nemzetiségű lakosság aránya 74,8 %-ot tesz ki.

A járás területén található települések túlnyomórészt kis falvak. Az alábbi táblázat a járás településeinek adatait tartalmazza lakosságuk szerint.

A településen élő lakosok száma

Hány ilyen település van

0–199 lakos

1

200–499 lakos

2

500–999 lakos

19

1000–1999 lakos

11

2000–4999 lakos

9

5000 lakosnál több

1

Összesen:

43

2. Gazdasági sajátosságok

Kárpátalja területe három földrajzi zónára osztható. Az egyik a hegyvidéki terület, a másik az átmeneti sáv a hegy- és a síkvidék között, a harmadik pedig a síkvidék. A Beregszászi járás egyike Kárpátalja síkvidéki járásainak. Mint ilyen, elsősorban mezőgazdasági termelésre szakosodott régió. Vizsgáljuk meg az alábbi adatokat!

1989-es adatok!

Kárpátalja

Beregszászi járás

A foglalkoztatottak aránya az összlakossághoz viszonyítva

47,0

49,3

Ebből az iparban

11,3

9,6

A mezőgazdaságban

4,5

8,1

A közlekedésben

3,8

3,7

Az építőiparban

3,1

2,4

Közalkalmazottak

24,3

25,5

Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a Beregszászi járás területén a mezőgazdaságnak nagyobb szerepe van, mint azt a kárpátaljai átlag mutatja. A járás ipari potenciálja meglehetősen alacsony volt a Szovjetunió fennállása idején, s az ma is. Beregszászon kívül jelentősebb ipari létesítménye nem volt a járásnak. Az ipari vállalatok, gyárak gyakorlatilag nem folytatnak termelést, a munkásokat vagy elbocsátották, vagy úgynevezett önkéntes fizetetlen szabadságra, valójában kényszerszabadságra küldték. Az alábbi táblázat, amely 1999-es adatokat közöl, érzékelteti, hogy milyen a gazdasági termelés a megyében, illetve a tárgyalt Beregszászi járásban.

A termelést csökkentő, ill. nem működő vállalatok Kárpátalján és a járásokban (1999)

Bejegyzett vállalatok (öszesen)

Csökkentette a ter­me­lés vo­lu­me­nét az előző évi mu­ta­tókhoz ké­pest

%-ban

Egyáltalán nem termelő vál­la­la­tok száma

Kárpátalja

319

49

15,4

86

Ungvár

36

6

16,7

8

Munkács

31

5

16,1

2

Beregszászi járás

30

4

13,3

10

Nagybereznai

12

0

0,0

5

Nagyszőlősi

26

4

15,4

7

Volóci

10

2

20,0

5

Ilosvai

21

2

9,5

6

Ökörmezői

10

1

10,0

5

Munkácsi

11

3

27,3

1

Perecsenyi

11

1

9,1

0

Rahói

30

7

23,3

9

Szolyvai

23

1

4,3

9

Técsői

25

4

16,0

10

Ungvári

12

1

8,3

1

Huszti

30

8

26,7

8

Az adatsorból kitűnik, hogy a Beregszászi járásban 1999-ben a bejegyzett 30 vállalat közül 10 egyáltalán nem folytatott termelést, 4 pedig (13,3 %) csökkentette a termelés volumenét. Ez utóbbi négy közül három több, mint 50 %-kal csökkentette a termelést, azaz a felénél is kisebb kapacitással működik.

Az alábbi adatsor pedig abba enged bepillantást, hogy az előző évben hogyan alakult a közszükségleti cikkek előállítása a megyében, illetve a járásokban.

A közszükségleti cikkek előállítása Kárpátalján az előállított termékek árában kifejezve (1000 hrivnyában)

Előállított ter­mé­kek értéke össze­sen

Ebből:

Élelmiszer

Alkoholtartalmú termék

Könnyűipari termék

Kárpátalja

50288,5

20500,8

5745,3

9529,7

Ungvár

8509,9

4964,0

30,1

2673,3

Munkács

12537,7

1454,2

1,6

1432,4

Beregszászi járás

3490,1

501,9

2265,6

583,1

Nagybereznai

168,7

95,5

0

0

Nagyszőlősi

3212,6

188,1

0

2957,9

Volóci

200,7

180,7

0

0

Ilosvai

937,1

391,9

33,0

349,0

Ökörmezői

201,5

32,9

0

0

Munkácsi

1128,1

814,4

0

0,1

Perecsenyi

252,0

216,7

0

0

Rahói

2335,7

431,0

0

124,2

Szolyvai

5770,8

5488,2

8,4

0

Técsői

4704,4

3767,0

82,9

0

Ungvári

4799,4

1242,9

3223,2

0324,3

Huszti

2039,8

731,4

100,5

1085,4

A táblázat adataiból szintén az derül ki, hogy a Beregszászi járás gazdasága nem rendelkezik olyan mutatókkal, amelyek egy prosperáló gazdaságot jellemeznek. A termelés és a munkaerő-piac természetesen nagy mértékben összefügg. A következő adatsor erre az összefüggésre mutat rá: a Beregszászi járás gazdaságának hanyatlása a munkaerő-piac helyzetén is nyomot hagy.

A munkaképes munkanélküli lakosság 1998-ban (első sor) és az 1999-es év első félévében (második sor)

Kárpátalja

Ebből a Beregszászi járás

A munkaközvetítőhöz fordultak

Kapott munkahelyet

Továbbra is munkanélküliként van nyilvántartva

A munkaközvetítőhöz fordultak

Kapott munkahelyet

Továbbra is munkanélküliként van nyilvántartva

Összesen

Ebből nő

Összesen

Ebből nő

Összesen

Ebből nő

Összesen

Ebből nő

Összesen

Ebből nő

Összesen

Ebből nő

44063

21650

10100

4695

38291

21055

3721

1888

468

223

3728

2012

21167

10263

6776

3084

40341

22753

2084

1053

194

98

4344

2276

A fenti táblázatban szereplő adatsor csak a hivatalosan nyilvántartott munkanélkülieket regisztrálja, és nem tünteti fel a kényszerszabadságon lévőket, a részmunkaidőben foglalkoztatottakat, illetve azokat, akik olyan vállalatnál vannak alkalmazásban, amelyben leállt a termelés. Nem regisztrálja továbbá azokat sem a statisztikai hivatal, akiknek megszűnt a munkahelyük, ám nem fordultak a munkaközvetítő irodához, nem vétették nyilvántartásba magukat, mert illegálisan vállalnak idénymunkákat, esetleg saját háztáji földrészlegük műveléséből próbálják fenntartani magukat és családjukat. A helyzet pontos felmérése tehát valóban időszerű és fontos feladat.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E honlap hajdani készítőjének aktuális oldalai általában optimalizált webhelyek, azaz követik a Google által ajánlot honlapoptimalizálás és keresőoptimalizálás szempontjait. Ezen felül a legtöbb weboldal része annak a linképítő stratégiának, amely révén elérhető, hogy bizonyos kulcsszavakkal a honlapok a Google keresések során az első helyre vagy az első találati oldalra kerüljenek. Mindez: keresőmarketing
Főlapok:

Ungbereg optimalizálás, seo | seo BDK weboptimalizálás | BDK seo-szerver-magazin | linképítő BDK Blog | Linképítési Kárpátalja Blog | || Piréz szerverek | | Vipera News | bdk keresőmarketing seo blog | bdk könyv szöveg - online - pánikroham | virtuális szerver tömeges sms

új projekt 1. Agorafóbia tünetei - pánikbetegség kezelése. 1. Server hosting - szerver bérlés. A virtuális szerver működése
Tematikus oldalak

pánikbetegség - pszichoterápia | pánikbetegség kezelése, tünetei agorafóbia - pszichodráma | pánikbetegség - csoportterápia, pszicho | keresőmarketing - PR szolgáltatás - télikert építés budapest + pánikbetegség | télikertépítők | csoportos sms marketing - virtuális dedikált szerver < #

Honlap optimalizálás

seo weboldalak google honlap keresőoptimalizálása | Google honlap optimalizálás / seo web-optimalizálás / Honlap google kereső optimalizálás | google seo Keresőoptimalizálás | link optimalizálás - keresőmarketing - / / • hogyan: weboldal google első helyre kerüléseHonlap optimalizálás, google seoseo optimalizálás - google honlapoptimalizálás | első találati helyre kerülés keresőben | virtuális budapest blog

website statistics »» Honlapoptimalizálás - SEO «« / Kárpátalja: utazás, szállás / Szolgáltatás Kárpátalján | | agykontroll gyakorlat pánikbetegeknek