Svájci népszavazás a menedékjogért folyamodók kérdéséről

Nash, Michael L.: The Swiss Referendum on Asylum Seekers in Contemporary Review, Winter 2006, Vol. 288, No. 1683, pp. 441-444.

A szerző véleménye szerint a svájciak egy olyan politikai entitáshoz tartoznak, amely mesterségesen jött létre, de 700 éve fennáll és fenn is fog maradni a folyamatosság, semlegesség, demokrácia és ezen ideák általános támogatottságának alapján.

Svájcban a közvetlen demokrácia két fő eszközt fejlesztett ki. Az egyik a döntéshozatali folyamatok elejét, a másik azok legvégét érinti. A kezdeményezések, állítások kötelező érvényűek a parlamentekre az érintett politikai szinteken, legyen az közösségi, kantoni vagy szövetségi. Százezer vagy több állampolgár követelheti, hogy a szövetségi parlament tárgyalja meg a svájci alkotmány részleges megváltoztatását, és általános szavazást rendeljen el és bonyolítson le. A második eszköz ezzel ellentétes módon működik az ún. opcionális népszavazás lehetővé teszi, hogy aggályoskodó állampolgárok csoportja megkérdőjelezzen a parlament által már meghozott döntéseket.

Szövetségi szinten 50 ezer aláírás szükséges ilyen opcionális népszavazás kiírásához. Ennek egyik példája egy két évvel ezelőtti eset, amikor két nő felháborodva azon, hogy szexuális bűncselekmények elkövetőit túl hamar helyezték szabadlábra, összegyűjtöttek 50 ezer aláírást a szavazás kikényszerítésére. Sikerrel jártak, és a törvényt megváltoztatták. Ez úgy tűnik, valós hatalmat ad az emberek kezébe, noha meglehetősen ritka eset. Benini szerint ügydöntő népszavazások automatikusan megjelennek, amikor bizonyos típusú új törvényeket és nemzetközi egyezményeket tesznek a szavazók elé jóváhagyásra. Példa erre, hogy csatlakozzanak-e az Európai Gazdasági Övezethez (az Európai Unió akkori nevén), valamint az Európai Szabadkereskedelmi Övezethez, amelyet a svájciak elutasítottak 1992-ben, noha az Európai Szabadkereskedelmi Övezet központjának székhelye Genfben van. Noha Svájc nem EU- tagállam, a svájciak november végén nagy összegű segélyt szavaztak meg az új kelet-európai EU tagállamoknak.

Ebben a közvetlen demokráciában a szavazásra bocsátott kérdések köre a létfontosságútól a látszólag teljesen triviálisig terjed; volt már szavazás arról nem is olyan régen, hogy két nagy genfi áruház egyesüljön-e vagy sem. A svájciak, legalább is az idősebbek, nagyon komolyan veszik a szavazást. Természetesen a szavazók elfáradnak, idővel telítődnek. Egyes esetekben a részvétel aránya nagyon alacsony. Amikor Christopher Blocher, a szövetségi kormány jobboldali igazságügy-minisztere javasolta a menedékjogra és bevándorlásra vonatkozó törvények szigorítását, a kérdés mindössze azon a szinten maradt, hogy ez miként befolyásolja Svájc lakosságának létszámbeli változásait. Ennek ellenére ez alkalommal nagyszámú szavazót aktivizált. Svájc nagyon sokáig nyitva állt a menedékjogot keresők és a vendégmunkások előtt. Érdekes vonása a svájci politikai életnek, hogy míg a svájciak készek beengedni az idegeneket, noha nem örülnek nekik, tudatában vannak, hogy ezek az idegenek nagyszerűen használhatók bűnbakként. „Idegenek” alkotják Svájc hétmilliós lakosságának egyötödét. A svájciak pl. nem szívesen ismerik el, hogy Svájcban van bűnözés, így ha van, akkor azokat, az idegenek követik el.

Mindez hozzátartozik az ez év szeptember 24-i népszavazás kérdéséhez. Christopher Blocher 2002-ben már megpróbálta módosítani a törvényt, mikor pártja (Svájci Néppárt) szoros vereséget szenvedett a népszavazáson. Ez alkalommal az eredmény másképp kellett, hogy alakuljon. Az új törvény az 1931-es leváltására készült, amely már önmagában érdekes, mivel az két évvel a nácik hatalomra kerülését megelőzően lépett hatályba és a szomszédos Svájcban addigra már látszania kellett annak, hogy Hitler hatalomra kerülhet. A szeptemberi népszavazáson 68 százalék szavazott a meglévő szabályok szigorítása mellett. 2002-ben 26 ezren folyamodtak menedékjogért Svájcban, és ez a szám 2005-re 10 ezerre apadt. Sőt, mi több, a svájci gazdaság virágzik, majdnem teljes a foglalkoztatottság. Akkor mi változott 2002 óta?

A legfőbb válasz erre a kérdésre, hogy 2004 májusában 10 új tagállam csatlakozott az Európai Unióhoz és 2007. januárjában Bulgária és Románia készül csatlakozni, míg 2008 januárjában fennáll a lehetősége Horvátország csatlakozásának is. Amikor 2008. január 1-jével hatályba lép az új törvény, a menekült státuszért folyamodók gyorsabb hazatoloncolással számolhatnak, valamint, hogy kizárják őket a jóléti intézményekből, amennyiben nem képesek hivatalos módon igazolni személyazonosságukat 48 órán belül. A menekült státuszért folyamodók majdnem háromnegyede nem rendelkezik a szükséges dokumentumokkal.

Az idegenekre vonatkozó frissített törvénynek megfelelően az Európai Unió jelenlegi polgárai nem szembesülnek problémákkal, míg mások, hacsak nincsenek létfontosságú szaktudás birtokában, a kizárás sorsára jutnak. Az Európai Unió tagállamaival kötött kétoldalú megállapodások Svájcnak azt a politikáját tükrözik, hogy sok törvényét összhangba akarja hozni az Európai Unióval, anélkül, hogy csatlakozna hozzá. A szavazáson az arányok tekintélyes szórást mutattak. Az Ausztriához közel eső tartományokban a szavazók nagyobb arányban fogadták el az új törvényt, Svájc szívében pl. 80 százalékos volt az új törvény támogatottsága, míg francia-Svájc határán, Genfben mindössze 51.3 százalékos volt. Mindazonáltal mind a 26 kanton és félkanton egyaránt az új törvény mellett szavazott.