2010. június 24., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 91-92. (954-955.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Medicina
Mozaik
Vitamin
Sport
Kárpátalja: Híd Itt és Most

Történelmi győzelmet aratott a legutóbbi szlovákiai parlamenti választáson a Bugár Béla vezette Híd–Most párt. A jelzőt – noha erre sem sok példa akad – nem azért érdemelte ki a párt, mert röpke tizenegy hónapnyi létezés után 8,1 százalékos támogatottságot ért el, s ezzel tizennégy képviselői mandátumhoz jutott. A Híd–Most azzal írt történelmet, hogy kárpát-medencei magyar pártként aposztrofált tömörülések közül egyedül neki sikerült áttörni az etnikai határt. Szavazatainak egynegyedét tudniillik a legszerényebb becslések szerint is szlovák nemzetiségű választópolgároktól kapta.

Mind ez idáig egészen más volt a helyzet. A magyar pártok eddig amolyan "rezervátum pártok" voltak, annak minden esetleges előnyével és hátrányával. Előnyt jelentett, hogy saját közösségében, ha már minden más agitációs érvből kifogyott, a nemzeti lelki-érzelmi húrokat bármikor meg tudta pengetni. Óriási hátrányt okozott viszont a számbeli behatároltság, ami egyben megrajzolta maximális lehetőségeit is. Két vagy több egymással is versengő azonos etnikumú párt, alacsony számarány vagy/és a kisebbségi közösségek közömbössége esetében ez gyakran vezetett ahhoz, hogy a nemzetiségi érdekvédelmi szervezetek kívül rekedtek az adott önkormányzaton. Esetünkben a minimális maximumra jó példa az első, akkor még teljes egészében egyéni körzetekre épülő parlamenti választás, amikor a magyar jelöltek első helyen jutottak be a második fordulóba, ám ott már nem tudták növelni voksaik számát, így elvéreztek a szláv ellenféllel szemben. A második állítást pedig igazolja a 2006-os helyhatósági választás, amikor a fentebb említett okok miatt megyei szinten például, noha a magyarság részaránya meghaladja a 12 százalékot, mindkét magyar szervezet alatt rezgett a léc, és egyikük sem jutott be az ungvári városi tanácsba, pedig a megyeszékhely magyarságának 8 százalékos részaránya jóval meghaladja az általánosan három százalékos bejutási küszöböt.

Változott a helyzet más téren is, hiszen ez az etnikai határ eddig is tele volt "határsértőkkel". Csakhogy a mozgás rendre és szigorúan egyirányú volt. Nincs olyan Magyarországgal határos utódállam, ahol a többséget tömörítő pártok ne vetették volna ki hálójukat a magyar nemzetiségű szavazókra. A módszer szinte mindig és mindenütt azonos: a listájukra tesznek egy-két jól hangzó renegát magyar nevét, aki hozza saját fajtájának a voksait. Ezek az emberek vagy sértettek, vagy a hatalomtól egzisztenciálisan függő köztisztviselők, vagy számító, csakis a profitra koncentráló vállalkozók. Példákért nekünk sem kell messze mennünk, elég, ha megismerkedünk a megyei, vagy éppen az ungvári, beregszászi, nagyszőlősi járási önkormányzatok képviselőinek listájával, s a rajta szereplő magyarok párthovatartozásával.

Minden országnak megvannak a sajátosságai, ezért nehéz megmondani, hogy a Bugár-féle Híd más utódállamban, így nálunk felépíthető-e. Megkockáztatom, talán nem lehetetlen. Feltéve, ha a velünk együtt élő más nemzetiségű választópolgároknak általuk is elfogadható programot, valamennyi fél számára hasznos szövetséget ajánlunk fel. Ilyen kapaszkodó lehet a kisebbségvédelem, illetve a kiállás az európai normák mellett. Országos szinten már bevált és eredményt hozott a magyar–orosz–román együttműködés, meg lehetne próbálni kárpátaljai szinten is. Építeni lehetne a legfeljebb a magyar–horvát békés viszonyhoz hasonlítható több évszázados közös múltra visszatekintő magyar–ruszin barátságra is. Ráadásul az oroszok és románok a számarányuk miatt, a ruszinok pedig a választási részvételhez szükséges politikai háttérpárt hiánya miatt esélytelenek arra, hogy önállóan bejussanak akár a megyei, akár valamelyik városi vagy járási önkormányzatba.

Akárhogy is van Most és Itt – azaz az előttünk álló önkormányzati választások előtt – nekünk is megér egy próbát leverni egy, a felvidékihez hasonló Híd tartópilléreit. És ne vegye senki hazabeszélésnek, de erre a nyitottságát és együttműködési hajlandóságát mindig hangsúlyozó Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség az alkalmasabb.

Kőszeghy Elemér

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó