2010. június 24., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 91-92. (954-955.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Medicina
Mozaik
Vitamin
Sport
Hangok a semmiből

A világon több millióan vannak olyanok, akik időről időre hallanak olyan zümmögést, melynek eredetére nincs elfogadható magyarázat. Az esetek nem elvétve történnek. Előfordult már, hogy egyszerre közel százan is zavartan hegyezték a fülüket napokon keresztül, ám senki sem találta a zaj forrását.

Az első beszámoló a Hum névre keresztelt alacsony frekvenciájú zajról az 1960-as évek közepéről származik, amikor az Egyesült Királyság egyik városában, Bristolban tett bejelentést több tucat ember arról, hogy rendkívül szokatlan, a dízelmotor alapjáraton való működésekor hallható hangokat hallanak, melynek azonban soha nem sikerült megtalálni az eredetét. A Bristol Hum-nak elkeresztelt hangok élénk érdeklődést váltottak ki a helyi lakosok, körében. Akik hallották, azok számára pedig rendkívül nyugtalanító volt, és annyira megviselte őket a folyamatos zörej, hogy érdekvédelmi csoportot alakítottak. Felkérték a Chelsea Kollégium Fizika Tanszékének szakértőit, szegődjenek a rejtély nyomába. Ám még a tudósok sem tudtak mit kezdeni az ismeretlensége miatt már önmagában dermesztő testetlen jelenséggel, s a kiterjedt kutatások, mérések sem hoztak szinte semmiféle kézzelfogható eredményt.

Egészen hihetetlen, de a fizika tanszék professzorai csak annyit tudtak kideríteni, hogy a zaj 36 Hertzen "ketyeg". Végső elkeseredésükben pedig megpróbáltak építeni egy olyan sisakot, amely kizárja a zajforrást, ezzel szerették volna némileg megnyugtatni a szenvedő alanyokat. Igyekezetük azonban nem vezetett eredményre, és később kiderült, hogy a Hum-ot nem állítja meg semmilyen eszköz. A zaj olyannyira nyugtalanította az embereket, hogy a szakértői nyomozómunkát követően a helyi önkormányzat és a város parlamenti képviselője, Alex Palmer is önálló vizsgálatokat indítottak. Csakhamar igen érdekes fordulatot vett az egész ügy, hiszen Palmer rövid nyomozás után kijelentette, hogy a Hum forrása nagyon is jól behatárolható, arra azonban egészen döbbenetes módon már nem volt hajlandó, hogy információit megossza a nagyközönséggel. Csupán annyit mondott, hogy azt egy kormányzati projekt működése keltette, de most már vége van, mindenki megnyugodhat. Ám kijelentése nem bizonyult valósnak, mert a városból továbbra is hallani vélték a hangokat.

1992-ben a brit kormány, amelyik nagyon is komolyan vette az ügyet, és felhatalmazást adott a Salfrd Egyetem munkatársainak, hogy vizsgálják ki a zaj okát. A projekt támogatására 50 ezer fontot különítettek el az államkasszából. A kutatás két évig tartott, értékelhető eredményt azonban nem hozott, így arra a megállapításra jutott, hogy a Hum nem létezik. Vizsgálódásuk során azonban elkövették azt a hibát, hogy csak Bristolra koncentráltak, holott már másutt is egyre nyugtalanítóbb hírek érkeztek a lenyomozhatatlan zajról.

1976-ban Oregon államban, később pedig Új-Mexikó Taos nevű városában szaporodtak meg a bristolihoz hasonló észlelések. Több ezren arról számoltak be, hogy az időnként meglehetősen differenciált intenzitású hang szép lassan az idegeikre megy, ám senki nem tudta megmondani, hogy egyesek miért hallják ezt a zümmögő búgást, mások pedig miért nem.

Az Egyesült Államokban úgyszintén felállítottak egy vizsgálóbizottságot, mert már ott is felütötte fejét az egyre félelmetesebbnek tűnő jelenség. 2004-től kezdődően Hawaii-ról érkeztek hírek arról, hogy a lakosság mintegy 15 százaléka hallja a titokzatos hangokat. Hamarosan Új-Zéland egyik városában is tapasztalták a különös zümmögést. A kutatásba pedig bevonták a légierő érdekeltségébe tartozó Philips Laboratóriumot, de Los Alamosból is verbuváltak tudósokat annak érdekében, hogy kissé jobban megismerhessék az ismeretlen zajnak az okát.

A hang azonban nem ismert határokat. Felbukkant Németország, majd Olaszország egyes vidékein is, szinte globalizálódó jelenséggé vált. Mindenütt kutatók és tudósok százai indultak a nyomába, ám figyelembe vehető, komoly eredmény mind a mai napig nem született. Az egyik feltevés szerint ez nem más, mint egyszerű fülzúgás. Egy másik szerint a forrás az óceán zúgása. Az összeesküvés elmélet kedvelői is hallatták már hangjukat az ügyben. Szerintük az USA kormányzatának egyik titkos szervezete folytat világméretű agymosás-programot, és ennek egyik mellékhatása a testetlen zaj. Ezt azonban ők sem tudták kézzelfogható bizonyítékokkal alátámasztani.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó