2010. június 24., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 91-92. (954-955.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Medicina
Mozaik
Vitamin
Sport
Az éghajlatváltozás nem ismer határokat

Az éghajlatváltozás századunk egyik legnagyobb kihívása. A tudományos kutatások nagy valószínűséggel állapítják meg, hogy a klímaváltozásnak jelentős környezeti és gazdasági következményei lesznek, sőt, már érezhetők. Az ember és a természet kölcsönhatásai a társadalomra is befolyással bírnak.

A globális problémával foglalkozik mélyrehatóan a Közép-Európa Klub (KEK), melynek aktív tagjai a kárpátaljai tudósok, szakemberek is. A világméretű kérdés megoldása nem is képzelhető el regionális összefogás nélkül. Különösen érvényes ez a kontinens hatalmas ökológiai és földrajzi egységére. A Kárpát-medence, vagyis a történelmi Magyarország kilencven esztendeje politikai eszközökkel történt szétdarabolása felborította a térség gazdasági és kulturális harmóniáját. Ennek helyreállítása részben a régió országaiban dolgozó tudósokra hárul.

E cél jegyében találkoztak a KEK tagjai Kiskunfélegyházán, ahol a "Kárpát-medence klímavédelme" elnevezésű konferencián cseréltek eszmét. A rendezvényt szervező Kelemen József, a KEK főtitkára elmondta, céljuk az érintett országokban zajló kutatások eredményeinek megismerése, a tapasztalt környezeti hatások összegyűjtése és elemzése, a kutatók közötti emberi és szakmai kapcsolatok erősítése. A legfontosabb azonban a Kárpát-medence klímavédelmi stratégiájának kidolgozása.

A fórumon elhangzott, a felvázolt célok és feladatok csak intézményes rendszerben valósíthatók meg. Ezért döntöttek arról, hogy a közeljövőben Kiskunfélegyházán létesül a Kárpát-medence Környezetbiztonsági Kutató- és Fejlesztő Intézet, mely biztosítaná a tudományos kutatás feltételeit, valamint lehetőséget adna felsőfokú tanintézményeknek oktatási célú feladatok ellátására.

A kétnapos tanácskozáson számos tudományos előadás hangzott el a Kárpát-medencét érintő klímaváltozásról, a növény- és állatvilágra gyakorolt hatásairól. Vidékünk tudósai közül Dr. Molnár József, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola földtudományi tanszékének docense tartott előadást Éghajlati módosulások detektálása kárpátaljai hőmérsékleti és csapadék idősorok alapján címmel.

A rendezvény résztvevői az elhangzott előadások és hozzászólások alapján elfogadtak egy továbbgondolásra és megvalósításra felszólító ajánlást, amiben leszögezik: a globális klímaváltozás regionális következményeinek kezeléséhez elengedhetetlen a hatékony cselekvési programok kidolgozása és megvalósítása, amely Kárpát-medencei együttműködést igényel. Mindezt különösen indokolttá teszi, hogy a Kárpát-medencében, Európa egyedülálló földrajzi és ökológiai egységében az éghajlatváltozások hatásai – medence-jellegénél fogva – fokozottan érvényesülnek.

A "Kárpát-medence klímavédelme" című rendezvény legfőbb tanulsága, hogy a régiónkat érintő változásokat és veszélyeket az eddigieknél hatékonyabban kell mind az itt élő emberek, mind pedig a döntéshozók elé tárni, mivel közös gondjainkra és feladatainkra csak országokon átívelő, regionális megoldások lehetnek hatékonyak. A jelenlevők felkérték a Közép-Európa Klubot, hogy folytassa eddigi felelősségteljes tevékenységét a Kárpát-medencei tudományos konferenciák rendezésével, és tegyen további lépéseket a határokon átnyúló együttműködések fejlesztésére.

Oleg Parlag,

az Ungvári Elektronfizikai Kutatóintézet Tudományos munkatársa

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó