2010. június 24., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 91-92. (954-955.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Medicina
Mozaik
Vitamin
Sport
Nyelv-őr
Szabadság és szabadosság

Az "Édes anyanyelvünk" verseny legutóbbi döntőjén a szakközépiskolások feladatlapjának egyik kérdése így szólt: "Értelmezze minél pontosabban a szabadság és a szabadosság szavak jelentését!"

A bírálóbizottságnak az a tagja, aki az imént említett feladat megoldását javította, kezdetben csak halkan kacarászott, majd szörnyülködött, később letörten idézgetett az olvasottakból; az írásbeli javításának befejezése után már csak azt hajtogatta: ez tragikus. Szomorúságának oka, hogy a közel hatvan kijavított dolgozat szerzői közül alig akadt, aki értette volna a két fogalom közti különbséget; de az "elmélet" nem tudása, a helyes válasz elmaradása csak kisebb baj, legfeljebb az illető versenyző elveszített egy-két pontot. Sokkalta nagyobb veszélyt jelent, hogy a szakközépiskolások "elitje" – amint ez a válaszokból kiderült – a gyakorlatban, a mindennapi életben is az általuk megfogalmazottak szerint viselkedik. Csak egy-két idézet a versenyzőktől a szabadságról: "Mindenki azt csinál, amit akar." "A szülők, a tanárok semmibe nem szólnak bele." "Senkit semmiben nem korlátoznak." "Az elavult szabályokat, előírásokat nem kell betartatni."

S a szabadosságról? Nos, a szabadosság fogalmával általában nem tudtak mit kezdeni. Néhányan erőlködtek, hogy a megszerezhető pontokért "megharcoljanak", de az derült ki, hogy fogalmuk sincs róla, s a próbálkozók is a szavatosság szó jelentésével próbálták valahogy összefüggésbe hozni.

Nézzük, mi lett volna a javítókulcs szerinti válasz:

szabadság = Az az állapot, amely módot ad arra, hogy valaki akadálytalanul megtehessen valamit; az az állapot, helyzet, lehetőség, hogy valaki valamit cselekedjen. Annak állapota, aki nincs fogságban.

szabadosság = Az illemet vagy a szeméremérzést sértő, illetlen magatartás, megnyilatkozás.

A francia forradalmat és annak dokumentumait előszeretettel idézik, ha a szabadság meghatározásáról van szó. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata szerint az egyes ember szabadsága addig tart, amíg a másikét nem korlátozza, s a "társadalmi hasznosság", a "közösségért végzett munka", vagyis a törvények betartása, az emberi méltóság és az értékek tiszteletben tartása, amelyek az iratban alapelvnek számítanak. Vagyis: szó sincs gátlástalanságról, "gáttalanságról"; a szabadság a törvények adta kereteken belül valósul meg.

Akik az elmúlt években a "szabadság" és a "szabadosság" fogalmak összemosásán fáradoztak, akik a normák elleni támadásokkal, a gátak nélküli megszólalás, viselkedés istenítésével bizonytalanítottak el sok embert, vagy bátorították a hozzájuk hasonlóan gondolkodókat, lássuk be: igen eredményes munkát végeztek. S hogy ennek kik a kárvallottjai? Nos, mi, mindnyájan.

Mit tehetnek a fiatalok? Nem hagyják becsapni magukat, gondolkodnak, kérdeznek, a gátlástalanság széles útja helyett a keskenyebbet választják. Mert Ők a jövő, az általánossá váló SZABADOSSÁG az ő életüket fogja megkeseríteni. Csak még nem tudják.

Kerekes Barnabás

(Édes Anyanyelvünk)

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó