2010. június 22., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 90. (953.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Házunk tája
Sport
Szenvednek a gyümölcsfák

Az idei tavasz meglehetősen változékony és szélsőséges időjárása növényvédelmi szempontból rányomta bélyegét a kertészeti kultúránk állapotára és a várható terméshozamra. Kíváncsiak voltunk, mi a helyzet a gyümölcsösökben, ezért kerestük fel a nagybaktai Bodnár István gyakorló gyümölcsészt.

– Milyen évnek jellemezné az ideit a gyümölcstermő növények szempontjából?

– Sajnálatos módon sok gyümölcsfaj az idén nagyon kevés termést hozott, "köszönhetően" az elmúlt időszak szélsőséges időjárásának. Példaként említhető a kajszi, esetében a várható termés mindössze 3 százaléka maradt meg. Az őszibarackfák közepes termést produkálnak. A meggyfajták ugyancsak nagyon megsínylették az idei évet. A bogyóstermésűek, azaz a szeder, a málna, valamint a piros és fekete ribizkefajták termésátlaga várhatóan kimagasló lesz. Ugyanez mondható az almáról és a körtéről.

– Mi az oka a korai gyümölcsfajok rossz termésátlagának?

– Az, hogy – elsősorban a hűvös, csapadékos idő miatt – a korai virágzású fajtáknál elmaradt a megporzás, így kevés gyümölcs kötődött. A meggy virágzásakor az időjárás kedvezett a moníliás megbetegedéseknek, és nagyon sok fa, különösen azokban a kertekben, ahol vegyszeres védekezés nem történt, megbetegedett. A gombafaj pedig szinte 100 százalékos gyümölcspusztulást okozott. Az ellene való ismételt permetezés elengedhetetlen a következő év terméshozásának szempontjából, még azokon a fákon is, ahol az idén nem volt termés. Az átmeneti száraz időszak után egy nagyon komoly csapadékos idő következett, aminek hatására a középkorai cseresznyefákon a gyümölcs 50–60 százaléka "kicsattogott". Mivel a felrepedt gyümölcshéjon át akadálytalan a kórokozók behatolása, így gyorsan fellép a gyümölcsrothadás.

– Jelenleg milyen munkákat célszerű elvégezni?

– A vegyszeres védekezés mellett ebben az időszakban, valamint egy hónappal később ajánlatos 30 kg/ha nitrogén fejtrágyázást végezni a jobb tápanyagellátás érdekében. Lényeges a zöldválogatás idejében történő elvégzése. A nyári zöldmetszést az alakítás alatt levő fákon és az őszibarackfákon végezzük el rendszeresen. Ez a felesleges hajtások és a letermett termővesszők eltávolítását (őszibarack), visszametszését jelenti. Biztosítja a fa jó megvilágítottságát, szellősségét, lehetőséget nyújt a növényvédelmi munkák tökéletesebb végrehajtására, elősegíti a termőrügy-berakódást, a megmaradó hajtások jobb beérését, és alakítja a koronát.

– Mi a teendő abban az esetben, ha állt a víz a gyümölcsösben?

– Az első és legfontosabb, hogy a pangó vizes állapotot minél hamarabb megszüntessük azáltal, hogy elősegítjük a víz levonulását. Ez a területet határoló sáncok rendbetételét, kisebb vízelvezető árkok ásását jelenti. A pangó víz levegőtlenné teszi a talajt, ezáltal a gyümölcsfák gyökere "megfullad". A víz elvezetése után lényeges a gyökérzónában fellazítani a földet a talaj levegőzöttségének biztosítása érdekében. A vízzel való borítottságnál előjönnek a tipikus alanytulajdonságok. A leginkább azok a gyümölcsfajták viselik el a vízborítottságot, amelyek sekélyen gyökeresednek. Ezek elsősorban az úgynevezett törpe alanyok, ezeknek az aktív gyökérzete a talaj 20–40 cm-es mélységében vannak. A hagyományos vadalanyra oltott gyümölcsfák már jobban megsínylik az átmeneti vízborítást.

Molnár Bertalan

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó