2010. június 19., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 89. (952.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Árny-oldal
Sport
A kettős állampolgárságról szóló törvény

A kettős állampolgárságról szóló törvény iránti felfokozott érdeklődésre való tekintettel teljes egészében közöljük a Fidesz–KDNP öt képviselője – Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos – által kidolgozott és a magyar parlament által elsöprő többséggel elfogadott jogszabály szövegét, amit a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségének kérésére az Országgyűlés sajtóirodája bocsátott rendelkezésünkre.

(A jogszabály szövegének elejét csütörtöki számunkban közöltük.)

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról

6. §

Az Ápt. 16. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A honosítási okiratot a miniszter a kiállításától számított 15 napon belül megkűldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (3), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében a kérelmező választása szerint a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek."

7. §

(1) Az Ápt. 17. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A miniszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést a kérelemnek, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A miniszter három hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot."

(2) Az Ápt. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki és az (5)–(8) bekezdések számozása (6)–(9) bekezdésre változik:

"(5) Az (l)–(3) bekezdésben megállapított határidőkbe nem számít be

a) a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő;

b) az eljárás felfüggesztésének időtartama;

c) a 19. § (3) bekezdés d) pontjában előírt véleményezés időtartama;

d) az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő."

8. §

Az Ápt. 19. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást – beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is – az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4 . § (3), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szerv teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak."

(2) Az Ápt. 19. § (3) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Az állampolgársági eljárás során a miniszter]

"d) véleményt kérhet a jegyzőtől, a konzultól, a gyámhatóságtól és az idegenrendészeti hatóságoktól, továbbá véleményt kér a rendőrségtől és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól."

9. §

Az Áptv. 20/A. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

,,(1) A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti

a) hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse;

b) többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;

c) utónevének magyar megfelelőjét."

10. §

Az Ápt. 24. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:]

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa:)

"a) a miniszter e törvényben meghatározott feladatainak részletes szabályait és kijelölje az e törvény 5/A. § (2)–(3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 12. §-ában, 14. § (4) és (6) bekezdésében, 16. § (1) és (3) bekezdésében, 17 . § (1) és (3)–(4) bekezdésében, (6) bekezdésében, (8) bekezdésében az előterjesztést kivéve és a (9) bekezdésében, a 19. § (2) és (3) bekezdésében, 20. §-ában, továbbá a 20/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat a miniszter nevében ellátó központi szervet (állampolgársági ügyekben eljáró szerv);"

11. §

(1) Ez a törvény 2010. augusztus 20-án lép hatályba.

(2) E törvény rendelkezéseit a 2011. január 1. napját követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

Indokolás

Az Alkotmány 6. § (3) bekezdése kimondja, hogy "a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását." A világban és a Kárpát-medencében élő magyarság körében az elmúlt 20 évben időről-időre felbukkant igényként, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásban és magyarságuk megtartásában komoly segítséget jelentene – külföldi példák nyomán – egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése.

A Javaslat célja a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításán keresztül az ún. "kettős állampolgárság", azaz a határon túli magyarok számára egyszerűsített, kedvezményes állampolgárság-szerzés biztosítása. Bár a jelenlegi idegenrendészeti és állampolgársági szabályozás is tartalmaz kedvezményeket a határainkon kívül élő magyarság számára, azonban az egymásra épülő eljárások gyakran hosszadalmasak voltak, felesleges adminisztratív terhet jelentettek, így az anyaországgal való kapcsolattartás megnehezült.

Természetesen a Javaslat nem jelenti az állampolgárság kollektív és automatikus megadását, igy csak egyedi kérelem alapján lehetséges az igény elismerése. Az állampolgárságról szóló magyar döntés jogalapja a nemzetközi jogban vitathatatlan: az állam szuverenitása alapján szabadon határoz állampolgársága megszerzésének szabályairól. Az Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény (kihirdette a 2002. évi III. törvény) szerint is minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az állampolgárai.

Az Alkotmánybíróságnak a kettős állampolgárság ügyében tartott népszavazásról szóló határozataiból következik az, hogy kettős állampolgárság létrehozatala elvileg nem ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, a diszkrimináció tilalmába nem ütközik sem a nyelv szerinti, sem pedig a leszármazás szerinti különbségtétel. Európában több ország állampolgársági joga is egyszerűsített, kedvezményes eljárást tesz lehetővé, hasonlóan a javasolt magyar szabályozáshoz. Az utóbbi években egyre több ország ismeri el a kettős állampolgárságot, az egykor még azt mereven elutasítók is ma már értéknek tekintik.

Megjegyzendő, hogy a Javaslat nem teljesen újdonság a magyar jogrendszerben, hiszen már az első magyar állampolgársági törvény és az 1886. évi IV. törvénycikk is ismerte a határon túli magyarok, a csángók egyszerűsített honosítási eljárását.

Budapest, 2010. május 14.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó