2010. június 19., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 89. (952.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Árny-oldal
Sport
Kettős állampolgárság, kettős vélemények

Mint ismert, a magyar Országgyűlés elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Lapunk arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul a kérdéshez az ukrajnai magyar polgár.

Nagy Sándor gazdálkodó, Nagypalád:

– Magyarország azzal, hogy lehetővé teszi a határon túliaknak az állampolgárság letelepedés nélküli megszerzését, a 2004. december 5-i csorbát köszörüli ki. Szerintem egy magyar embernél az egyszerűen nem kérdés, hogy él-e a lehetőséggel vagy sem. Itt nem a határokról van szó, a legfontosabb dolog a nemzet egyesítése. Erre pedig példaként említhetem a 2009. május 22-i eseményt is, amikor is Debrecenben egységesült a Magyar Református Egyház.

– Ön szerint hogyan reagálnak majd a külhoni magyarok?

– Van egy öcsém, aki néhány éve Kínában dolgozik, s az interneten keresztül tartjuk a kapcsolatot. Ő szintén felvetette, hogy állok ehhez a kérdéshez, s ugyanazt válaszoltam, amit most. Azt mondta: mihelyst igényelni lehet a kettős állampolgárságot, a legelső útja Pekingbe fog vezetni, a magyar nagykövetségre.

Zelik Nóra vállalkozó, Fertősalmás:

– Jó dolognak tartom a kettős állampolgárságot, elsősorban nem is az én, hanem a fiatalok szempontjából. Remélem, könnyebb lesz azok sorsa, akik odaát keresik a mindennapi betevőt – például nem kell tartaniuk a kiutasítástól, könnyebben találhatnának munkát. Azoknak is könnyebb lesz, akik úgy döntöttek, hogy valamelyik magyarországi felsőoktatási intézményben tanulnak tovább.

– Az ukrán törvényi tiltás ellenére is felvenné a magyar állampolgárságot?

– Igen. Magyar vagyok, a gyerekeim is azok. Az őseim is azok voltak. Én, velük ellentétben, eddig nem lehettem magyar állampolgár, de szeretnék az lenni. Nem az ukrán helyett, hanem mellette.

Szuhán András polgármester, Bene:

– Ameddig az ukrán Alkotmányban nincs benne a kettős állampolgárság fogalma, addig nincs értelme beszélnünk róla, mert csak egy országnak lehetünk a polgárai. Jelenleg tehát nem nekünk kellene foglalkozni a témával, hanem a magyarságszervezetek vezetőinek. Szorgalmazzák az alaptörvény megfelelő módosítását! Sajnos, nincs parlamenti képviselőnk, akire rábízhatnánk.

– Ön nem élne a lehetőséggel?

– Még nem döntöttem el. Különben szép lenne... Megnyílna előttünk a világ.

Mecséry Károly református lelkész, Nagypalád:

– Nehéz kérdés ez, amin már eddig is sokat rágódtam. Sokféle vetülete van a dolognak. Az emberek között is szóbeszéd tárgyát képezi. Sokan vélekednek úgy, főleg az idősebbek, hogy nincs erre semmi szükség. Aki vidékünkön született magyarnak, annak állampolgársággal vagy a nélkül, úgyis itt vannak a gyökerei. Szerintem érdemes mérlegre tenni, mennyi jót hozhat és milyen negatívumai lehetnek a kettős állampolgárságnak.

– Kell-e tartani attól, hogy magyar útlevéllel a zsebében szétszéled a kárpátaljai magyarság?

– El tudom képzelni, hogy azok a kárpátaljai magyarok, akik laza szálakkal kötődnek a szülőföldhöz, egzisztenciális, érvényesülési gondjaik vannak, felkerekednek és elvándorolnak. Ez bizony sajnálatos fejlemény volna. Egyébként is fogy a magyarság. Nagypaládon jó kétszázzal lettünk kevesebben az elmúlt tíz évben. Ebben az elvándorlás éppúgy benne van, mint az elhalálozás.

Vass Tibor építész, Kijev:

– Jó kezdeményezésnek tartom a kettős állampolgárság intézmény bevezetését. A napokban találkoztam Bársony Andrással, Magyarország ukrajnai nagykövetével, akinek szintén kifejtettem véleményemet, hogy helyes döntésnek tartom. Egyébként én nem nevezném kettős állampolgárságnak, hiszen az állampolgársági törvény módosítása, a feltételek könnyítése történt. Azért is tartom pozitívnak, mert – elsősorban – a fiatalok számára kaput nyit az anyaország és Európa felé.

– Él majd a lehetőséggel?

– Mindenkinek egyénileg kell eldöntenie, hogy benyújtja-e kérelmét vagy sem. Bár a döntés szimbolikája vitathatatlan, mivel egzisztenciálisan Ukrajnához kötődöm, egyelőre nem élek a lehetőséggel, ami nem zárja ki, hogy a jövőben ez megváltozzon. Azt sem gondolom, hogy az ügyben hatályos ukrajnai jogszabályok ne változhatnának.

Szikora Attila vállalkozó, Hmelnickij

– Amikor értesültünk a törvény elfogadásáról, összetrombitáltuk Hmelnickij maroknyi magyarságát, és megünnepeltük a parlament döntését. Ilyen jó hírt már régen kaptunk, és a sikertelen népszavazás után nagyon vártuk.

– Az ukrán rendszabályok tiltó volta elriasztja attól, hogy kérelmezze a magyar állampolgárságot?

– Nem. Sőt a családom minden tagja igen lelkes. A tizennyolc éves fiam azzal fogadta a lengyel nemzetiségű feleségemet, hogy ő bizony, ha törik, ha szakad, magyar állampolgár akar lenni. Persze a dolog nem okozott semmilyen konfliktust, hisz a kedves nejem – s ez a származása okán igazán érthető – ugyancsak nagy örömmel konstatálta a hírt.

KISZó-összeállítás

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó