2010. június 17., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 87-88. (950-951.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Medicina
Vitamin
Évgyűrűk
Mozaik
Sport
Izsnyéte: új tanárok régi épületben

Izsnyétén ukrán és magyar tannyelvű iskola is működik. A magyar amellett, hogy az identitás megőrzését szolgálja, a fiatal értelmiségiek helyben maradásának legfontosabb bázisa lett az elmúlt években.

Gajdos Valentina igazgató beszélgetésünk elején a jelen állapotokat ecseteli. Mint mondja, az iskolának otthont adó épület bizony már "nyugdíjas korú" és kicsi. Az év folyamán némileg előreléptek. Az egyik, már életveszélyessé vált melléképület – amelyben hat éve még nebulók lesték a tanárok szavát, később raktárként funkcionált – megújult. A nagyjavítás még nem fejeződött be, de arra már így is alkalmas, hogy egy kiadós eső után testnevelés órán a gyerekek ne az izsnyétei mező pocsolyáját dagaszszák, hanem itt tornázzanak. Nem mellékesen ebben kap majd helyet a könyvtár. Persze, az is örömre adna okot, ha a járási oktatási osztály beváltaná ígéretét, és adna pénzt az épület fűtési rendszerére. Az igazgató büszkén említi, hogy két éve nagyon szép étkezdével és konyhával rendelkeznek. Itt ebédelnek az ukrán iskola tanulói is.

– Az idén 18 gyerek intett búcsút az alma maternek – mondja Gajdos Valentina. – Ez szép szám, ugyanakkor az is tény: nincs utánpótlásuk, csak 9-en jönnek a helyükre. Immár harmadik éve többen mennek, mint amennyien jönnek. Négy éve még 151 gyerek tanult nálunk. Ma 136, köztük 26 cigány. Esetükben már maga az iskolalátogatás is problémának számít. De hát ez egész Kárpátaljára jellemző.

Beszélgetésünk közben egy kicsit visszamegyünk az időben. A szovjet érában a magyar gyerekeknek mintegy fele az ukrán iskolában tanult. Ezen a téren a szabadabbá váló világ hozott változást. Jelentősen nőtt az anyanyelvű oktatás presztízse. A magyar szülők tudatosan ezt választották, mint ahogy az ukránok a másikat. Az iskolák között ezért sincs rivalizálás. Az ukrán iskolában rohamosan csökken a gyereklétszám, jelenleg mintegy 80-an vannak. A roma fiatalok valamennyien a magyar iskolát választják.

Gajdos Valentina tájékoztatása szerint végzőseik között van, aki tanító szeretne lenni, mások a Gáti Kovács Vilmos Középiskola felé orientálódnak. A legtöbben pedig beregszászi és mun-kácsi szakiskolákban képzelik el a továbbtanulást. Ez nem rossz irány, véli az igazgató, mivel úgy tapasztalja, hogy hiány van a jó szakemberekből. A 22 fős tanári karból jelen- leg öten gyesen vannak. A többiek jelentős része is fiatal.

– Egy gyűlésen meg is jegyezték, hogy a legkevesebben az izsnyétei magyar iskola tanárai közül rendelkeznek minősítéssel – mondja az igazgató. – Erre azt mondtam: hát mit csodálkoznak, hiszen többen csak 2–3 éve vannak a pályán, és öt év után mehetnek továbbképzésre? Egyébként amikor ide kerültem, csak egy olyan tanár volt, aki itt született. Mára teljesen megfordult a helyzet. Három beutazó van: a beregrákosi származású fizikusunk Iványiból, a testnevelő tanárunk pedig Gorondról jár be. A harmadik pedig én vagyok. Alsókerepecen élek, s immár harminc éve taposom az izsnyétei utat.

Tóth Viktor

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó