2010. június 15., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 86. (949.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Házunk tája
Sport
Sok csapadék csigainvázió

Idén májusban bőségesen hullott csapadék, több is, mint amennyit kívántunk.

Az időjárás rácáfolt arra a hiedelemre, hogy május – a hosszú tél után – a napsütés, az enyhe éjszakák, a kikelet, a zöldülő és virágzó fák, bokrok, rétek, kertek időszaka. De ez koránt sem jelenti azt, hogy nyáron nem fogunk esőért áhítozni!

A vízzel telített – és ezért levegőtlen – talaj fokozottan igényli a felszíni lazítást annak érdekében, hogy felső, 15–20 centiméteres rétege, amelyet a kultúrnövények gyökerei is a legsűrűbben hálóznak be, megszikkadjanak, a mélyebb rétegekben tárolódott víz viszont ne menjen veszendőbe. Számolhatunk azzal is, hogy a gyomnövények most elkezdenek a szokásosnál is gyorsabban nőni és az elfekvő magvak is kikelnek, versenyezve a termesztett növényekkel a vízért, a tápanyagokért és a napfényért. Ezért a veteményes ágyások talaját, a szőlők sorközét, a gyümölcsfák alját minél előbb – és később ismételten – ajánlatos sekélyen megkapálni és elgereblyézni.

A bőségesen hullott csapadék és a levegő magas páratartalma kedvez a gombás betegségeknek és számos kártevő szaporodásának. Várható, hogy a különböző gyümölcsfákon megjelenik a monília-fertőzés, az őszibarackfákon a levélfodrosodás (Taphrina) és a kerti növények többségén a különböző rozsdafertőzések, amelyeknek megelőzésére permetezéssel kell felkészülnünk.

A levéltetvek az idén korán jelentek meg: az őszibarack- és a cseresznyefákon, a káposztafélék palántáin tömegesen szívogatnak a fekete, a zöld és a szürke levéltetvek. A ribiszkebokrok levelein megjelenő, vörös dudorokat ugyancsak a levéltetvek idézik elő, és ha figyelmesen megnézzük a levelek fonákját, ott megtaláljuk a kártevőket is, amelyek ellen mindenképpen védekezni szükséges.

A csapadékos, hűvös idő, a nyirkos talaj kedvezett a meztelen csigák tömeges elszaporodásának. Ezek roppant falánk és egyáltalán nem válogatós kártevők, amelyek a növények leveleit annyira lerágják, hogy csupán a vastag erek maradnak épen. Megrágják és elpusztítják a csírázó magvakat, a laza szövetű gyökereket, a hagymákat és a gumókat is.

Csak esős időben és éjjel bújnak elő a rejtekhelyükről, és csillogó nyálkanyomot hagynak maguk után. Kétivarúak (hermafroditák) lévén kölcsönösen termékenyítik meg egymást, nagyon szaporák és igen jelentékeny kárt képesek okozni a kertben. Viszonylag kevés természetes ellenségük van, de a sünök és vakondok sokat elpusztítanak belőlük. Védekezésül a járataikra szórjunk ki oltatlan mészport vagy szuperfoszfát műtrágyát. Eredményesen irthatóak a szaküzletekben kapható csigaölő granulátumokkal, de ezeket igen óvatosan kell kiszórni, nehogy olyan növények közelébe kerüljenek, amelyeket rövidesen fogyasztani kezdünk. (Fejes saláta, zöldhagyma, korai karalábé stb.) Sikeresen védekezhetünk ellenük oly módon is, hogy estefelé nedves zsákdarabokat helyezünk el a járatokon, ezek alatt sok csiga gyűl össze, amelyek reggel összeszedve elpusztíthatóak.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó