2010. június 15., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 86. (949.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Házunk tája
Sport
Határtalan tudomány

A magyarság Trianon után nemcsak földrajzilag, hanem szellemileg is csonkult. Sok tudós a határon túl rekedt, s ezzel szellemi nagysága gyengült, mondta Görömbei András irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professzora azon a tudóstalálkozón, amelyre a kárpátaljai magyar kutatók, a Magyar Tudományos Akadémia külhoni tagjai kaptak meghívást. A Bagolyvár turisztikai komplexum adott otthont az ukrajnai magyar tudósok találkozójának, melynek szervezője a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága és az ungvári Széchenyi Alapítvány volt.

A MTA az összmagyarság nemzettudatát erősítve fogta össze az anyaország határain túl élő külhoni kutatókat, hogy ne legyen lélekben különbség magyar és magyar között, éljen az Sopronban vagy Ungváron, mondta Görömbei András. Ezért is hozta létre a Domus Hungarica programot, melynek köszönhetően közel kétezer határon túli tudós végezhet kutatásokat. Kárpátalján a MTA-nak 110 külső tagja van, s a külföldi magyar tudományosságot elősegítő programoknak köszönhetően évente egy-két hónapot tölthetnek az általuk választott magyarországi egyetemen vagy kutatóintézetben, s a tudóstársakkal közösen együtt dolgozhat.

Külön figyelmet érdemelt Tóth Mihálynak, a jogtudományok kandidátusának, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézet munkatársának előadása. A szakember az ukrajnai magyar kisebbség jogérvényesítésének lehetőségeit taglalta.

Kocsis Károly, az MTA Földrajztudományi Intézetének igazgatója a kárpátaljai etnikai folyamatok változásaira tért ki.

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, szűkebb pátriánk magyar nyelvű oktatását vette górcső alá, statisztikai adatokra építve fel előadását. Nos, mint már megszokhattuk, az oktatáspolitikus ahelyett, hogy saját tanintézetének hiányosságait mutatta volna be, ismét az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) – ahol egyébként diplomáját kapta – támadásával, fals számadatok ismertetésével próbálta félrevezetni a jelenlévőket. Szerinte vidékünk legpatinásabb felsőoktatási tanintézetébe évek óta alig jut be magyar diák, s azok is csak a fizetett helyeket "bérlik". A főiskola elnökasszonya nem tudhatta, hogy a jelen lévő tudósok soraiban egy olyan professzor is ült, aki öt évig vezette nemzeti egyetemünk felvételi bizottságát, így meg tudta cáfolni az előadó csusztatásait. Arról sem tett említést Orosz Ildikó, hogy csak a tavalyi évben több mint harminc beregszászi főiskolás volt kénytelen átjönni az UNE matematika, földrajz, illetve angol nyelv és irodalom szakára, mivel a tanintézet nem tudott nekik diplomát adni.

Lizanec Péter, az UNE Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának dékánja felszólalásában a nemzeti egyetemen, valamint a Hungarológiai Központban folyó oktatás és tudományos munka helyzetét ismertette. Kiemelte: a hallottakkal ellentétben csak az idei tanévben 743 magyar diák tanul nemzeti egyetemünkön, közülük 544 ösztöndíjas. A professzor előadását kiegészítve Spenik Sándor dékánhelyettes – az idei tanév második szemeszterének adatait véve alapul – kiemelte: a 42 szakirányból csak a mérnöki karon 63, az orvosin 51, a közgazdaságin 40 magyar hallgató van.

Molnár József, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója a kárpátaljai magyarság csökkenésének tendenciáit vázolta.

Fedák Anita

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó