2010. június 12., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 85. (948.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Árny-oldal
Sport
A gazdasági áttörés még várat magára
Az elemzők szerint Ukrajna túl sok kölcsönt vesz fel

A napokban Ukrajnában vizsgálódtak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakemberei. A cél kormány és a világot áthálózó pénzintézet együttműködésének új alapokra helyezése volt – tájékoztatott a Kommerszant-Ukrajini.

Mint ismeretes, Viktor Janukovics még a választási kampány során kifejtette: elnöki tevékenysége egyik első lépése lesz, hogy megreformálja, új tartalommal töltse meg a Valutaalap és Ukrajna kapcsolatrendszerét. Ez egyébként logikus is, hisz a gazdasági, pénzügyi szakértők szerint az ország a külföldi tőke- és hitelinjekciók nélkül aligha tud kilábalni a válságból.

Az is köztudott, hogy 2009-ben, Julija Timosenko kormányzásának idején a Kabinet kétmilliárd dolláros kölcsönt kért az IMF-től. A kérelmet elutasították. S ennél még rosszabb is történt, a politikai instabilitásra hivatkozva a pénzintézet megszakította a kapcsolatokat Ukrajnával.

Mindezek figyelembevételével már azt is eredményként kell elkönyvelni, hogy a tekintélyes szervezet egyáltalán felújította az együttműködést, hisz abban a kormánypárt és az ellenzék véleménye is megegyezik, hogy a költségvetésben előirányzottak teljesítése aligha képzelhető el külső támogatás nélkül. Ilyen szempontból pedig mégiscsak előnyösebb egy nemzetközi szervezethez fordulni, mint egy ország befolyása alá kerülni.

A Podrobnosztyi elemzője megállapítja: a további együttműködést az IMF az ukrán szociálpolitika teljes átalakításától teszi függővé. S ez, nem további kiadások eszközlését, hanem megszorításokat jelent. Mindez – állapítja meg a lap szakkommentátora – aligha segíti elő Janukovics választási programja e részének megvalósítását. Az elnök és a kormány – rövid távon – aligha tehet mást, mint enged az IMF-nek és csökkenti, de legalábbis nem növeli a szociális kiadásokat. Az utóbbi szükségességét hangsúlyozza Viktor Pinzenik. A volt pénzügyminiszter meggyőződése: amennyiben Kijev nem teljesíti a nemzetközi Valutaalap elvárásait, a kapcsolatok megújítása ide, vagy oda, aligha számíthat újabb jelentős kölcsönökre. A politikus azt állítja, hogy a megszorító intézkedések nélkül, a költségvetési hiány elérheti a 170 milliárd hrivnyát. Pinzenik rámutatott: a legnagyobb veszélyt a Nyugdíjalap mind jelentősebb eladósodása jelenti, ami immár negyvenmilliárd hrivnyás terhet jelent az államnak. Amennyiben minden marad a régiben, két éven belül mindez megoldhatatlan problémává duzzad. Mindezt az exminiszter Ukrajna válságkezelő stratégiája elnevezésű tanácskozáson fejtette ki, ahol arra is rámutatott, hogy Kijevnek követnie kell azt a forgatókönyvet, melyet Görögország, Spanyolország, Portugália, Nagy-Britannia és Dánia alkalmaz.

Mértékadó pénzügyi szakemberek azonban óva intik a kormányt a nagy össze- gű kölcsönök felvételétől, mondván: hosszú távon ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Viszont abban a többség egyetért, hogy a gazdaság élénkítése, a pénzügyi helyzet rendezése aligha képzelhető és valósítható meg önerőből.

KISZó-összeállítás

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó