A Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban számos helyen emlékeztek a magyarok a trianoni békediktátum 90. évfordulójára. A találkozóknak, tanácskozásoknak még nagyobb hangsúlyt kölcsönzött, hogy a magyar parlament június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.

Az anyaországi rendezvények közül egynek, a bábolnainak, kárpátaljai vonatkozása is volt. Az Összetartozás Emlékművére, mely ezentúl a világhírű Bábolna Nemzeti Ménesbirtok előtti téren hirdeti a magyarság határok feletti egységét, a sorsunkat képszerűen megjelenítő életfa fölött az alábbi olvasható:

"Mert a haza lelked része,

határait beléd véste

ezer éve a hit."

A sorok Horváth Sándor, lapunk főszerkesztő-helyettese Mert a haza című verséből valók.

Az emlékmű – mely közadakozásból, a Rákóczi Szövetség szervezésében készült – avatására a rendezők határon túli vendégeket is meghívtak. A szívet emelő együttlétnek részesei voltak aknaszlatinai és nagybocskói magyarok is.

Arra a kérdésre, hogy az emlékműre miért éppen Horváth Sándor-idézet került, Faragó István, a Rákóczi Szövetség Bábolnai Szervezetének elnöke elmondta:

– Azt, hogy valamilyen formában figyelmeztessünk Trianon igazságtalanságára, ám a gyász helyett az összetartozásnak állítsunk jelet, már régen szerveztük, terveztük. Az ötlet kivitelezésére mostanra gyűlt össze a pénz. Néhány nappal a faragás megkezdése előtt Szlovákiában jártam. Egy ottani zenészbarátom előadásában hallottam először a verset. Amikor megtudtam, hogy szerzője kárpátaljai, arra gondoltam, van ebben valami sorsszerű: egy felvidéki zenész, egy kárpátaljai költő hazáról valló versét énekli... Van-e ennél jelképesebb példája az összetartozásnak? Akkor úgy éreztem, nincs. Remélem, az idézet és az egységes hazát szimbolizáló életfa sok erre járó szívét megdobogtatja majd.

* * *

Kárpátalja számos településén, közte Beregszászban is megemlékeztek a 90 évvel ezelőtti gyalázatos eseményről. A Vérke-parti városban június 4-én a késő délutáni órákban megszólaltak a harangok, mintegy megnyitva a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban tartott rendezvényt. Maksai Attila református lelkész igehirdetése után Kacsur András elszavalta Reményik Sándor Nem nyugszunk bele című versét, a KRISZ együttese pedig Tárczy Andor és Túrmezei Erzsébet megzenésített verseit adta elő. Horkay Sámuel városi képviselő Trianon árnyékában címmel tartott történelmi beszámolót.

A nyíregyházi Kovács Zoltán, a Magyarok Világszövetségének tagja édesapja naplójából olvasta fel az 1920. június 4-i bejegyzést, majd többek között a Székely hadosztályról, azok tetteiről beszélt. Ezt a Vidnyánszky Éva által vezetett Ficseri Stúdió trianoni előadása követte.

Este magyar és fekete zászlókkal gyertyás körmenet indult a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolától Szent István szobráig, majd a beregszászi konzulátusig, ahol a Himnusz eléneklésével köszönték meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt.

A Beregvidéki Petőfi Sándor Nyugdíjas Egyesület szervezésében az Európa–Magyar Házban került sor trianoni megemlékezésre. A rendezvényen az egyesület énekkara alkalomhoz illő dalokat adott elő, iskolások előadásában versek hangzottak el. Fellépett Nagy Anikó, az Ungvári Magyar Melódiák szólistája, a Csendül a nóta magyar dalverseny győztese, valamint Holozsi Imre, a Beregszászi Művészeti Iskola munkatársa.

KISZó-összeállítás

Református köszönet

A Kárpátaljai Református Egyház (KRE) Zsinata június 4-én Nagydobronyban tartott ülésén a trianoni döntés 90. évfordulója alkalmából határozatot fogadott el. Eszerint "a KRE Zsinata nagy örömmel üdvözli a Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntését, hogy a Nemzeti Összetartozás Napjaként emlékezzünk a kilencven évvel ezelőtt történt eseményre, a trianoni békediktátum aláírására. Aminek következtében szétszakították magyar nemzetünket.

...Örülünk annak is, hogy Magyarországon kormánydöntés született a kettős állampolgárság megadásáról a határon túli magyarság számára. A magyar Országgyűlésben ezúttal nem egymástól elválasztó és gyűlölködő, hanem sebeket gyógyító döntés született, amivel az összmagyarság számára jövőt és emberséges közeget építhet. Hálásak vagyunk, hogy megadatik az a lehetőség, hogy Budapesttől keletre, a fizikai határokon túl élők is lehetünk magyar állampolgárok, hogy élhetünk nemzeti jogainkkal. Mert hazánk egy van: Magyarország, bár otthonunk Kárpátalja. Ne legyen soha egyetlen elszakított nemzetrész hátrányára sem nyelvi vagy kulturális öröksége! Ezúttal együttérzésünket fejezzük ki a Szlovákiában élő magyarokkal is, akik önhibájukon kívül atrocitásoknak vannak kitéve nemzetiségük miatt" – fogalmaz a nyilatkozat.