2010. június 5., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 81. (944.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Árny-oldal
Sport
Trianonra emlékezett a magyarság

Kárpát-medence-szerte számos rendezvényen emlékeztek a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulójára. A magyar Országgyűlés június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.

Magyarország

Számos anyaországi önkormányzat, politikai párt és civil szervezet emlékezett a 90 éve történtekre. A Budapesti Francia Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezésében Koncepciók államról és nemzetről a Kárpát-medencében Trianon óta címmel kétnapos konferenciát tartottak. A fővárosban megemlékezést tartott a Civil Összefogás Fórum, a rendezvényen felszólalt Tőkés László Európa Parlamenti képviselő és Osztie Zoltán is. A rendezvényen információnk szerint fellépett az eszenyi Ritmus néptáncegyüttes is.

Délután fél ötkor országszerte újra megszólaltak a református és az evangélikus templomok harangjai. Ugyanebben az időben kezdődött az Országgyűlés emlékülése, ahol felszólalt Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke és Német László nagybecskereki püspök. Este hat órától szentmisét tartottak a képviselők, a kormány tagjai és a meghívott vendégek részvételével a Szent István-bazilikában, amelyet Erdő Péter bíboros prímás, esztergom–budapesti érsek mutatott be.

Kárpát-medence

A kárpátaljai Sion Rádió Trianon árnyékában című rendezvényén emlékezett a diktátum aláírásának 90. évfordulójára Beregszászban, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház épületében.

Számos erdélyi településen, a többnapos program keretében szerveznek megemlékezéseket a trianoni szerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából. Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének közleménye szerint a református és az evangélikus templomokban tegnap 17 óra 30 perckor megszólaló "harangszó nemcsak arra emlékeztet, hogy Trianon egy egész nemzetet, közösségeket, családokat és egyházakat megnyomorító döntés volt, de az Istennel való találkozásra is hív, aki erősebb minden erőtlenségünknél".

A trianoni békediktátum kilencvenedik évfordulóját méltóképpen kívánja a ma élők emlékezetébe idézni két komáromi polgári szervezet, a Szlovákiai Magyar Egészségügyi Társaság (SZMET) és a T(e) Ü(gyed) KÖR (TÜKÖR).

A SZMET a Selye Egyetem Konferenciaközpontjában nemzetközi konferenciát tartott Ne nézzük tétlenül nemzetünk fogyását címmel. A TÜKÖR a komáromi református templom kertjében ideiglenesen felállította a trianoni emlékművet, amelyet eredetileg június 4-én szerettek volna leleplezni. Mivel időközben az országos Műemlékvédelmi Hivatal visszavonta a kerületi hivatal engedélyét és új eljárásra kötelezte a szervezőket, így egyelőre csak bemutatták az emlékművet.

Nyugat-Európa

Brüsszelben, az Európai Parlamentben egy kulturális jellegű kiállítással emlékezett meg a kilencven évvel ezelőtti trianoni békedöntésről a Fidesz delegációja. A Duna Televíziónak nyilatkozó Gál Kinga képviselő szerint fontos, hogy felhívják a figyelmet az egykori történésekre, úgy, hogy közben ne élezzék ki a békedöntés különböző megítélését és a hozzá fűződő eltérő megállapításokat. A mai Magyarország területén jobbára kívül eső magyar írókról, tudósokról, felfedezőkről szóló kiállítással a trianoni békedöntést szeretné az Európai Parlament fideszes delegációja Brüsszelben reflektorfénybe állítani. A kiállítás látogatói többek között Márai Sándor, Irinyi János, Bartók Béla, Puskás Tivadar, Kőrösi Csoma Sándor, Neumann János nevét és életútját ismerhetik meg.

– A kiállítás logikája a következő: a bemutatott személyiségek születési helyei "kiadják" a Kárpát-medencét. S bár ezek a helyek ma zömmel a Magyarországgal szomszédos országok területén találhatók, e személyiségek a világ számára mégis magyarok – mondta a politikus. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy változhatott a határ, tartozhatnak ezek már másik országhoz – aminek a tényét senki nem kérdőjelezi meg –, az identitás és a nyelv üzenete mégis sokkal erősebb.

Gál Kinga szerint azért is fontos rámutatni a magyar történelmet és a közösség életét befolyásoló egykori eseményre, hogy más nemzetek képviselői is értsék, miért fontos, hogy az EP néppárti delegációjában együtt dolgozhatnak az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági és a magyarországi származású magyar képviselők.

Párizsban a Nagy Trianon-palota előtt tartottak nagygyűlést, ahol többek között felszólalt Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tiszteletbeli elnöke, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke.

KISZó-összeállítás

EP-képviselők nyilatkozata

Az Európai Parlament fideszes képviselőcsoportja a felvidéki és erdélyi képviselőkkel közösen, lehajtott fővel emlékezik a XX. századi történelmünket végigkísérő és máig ható nemzeti tragédiánkra – olvasható a magyar néppárti EP-képviselőcsoport nyilatkozatában.

A képviselőcsoport utalt arra, hogy az Európai Parlamentben a magyarországi, felvidéki és erdélyi magyar képviselők már évek óta közösen képviselik a nemzeti érdekeket. "Közösen dolgozunk azért, hogy mindezekben az előnyökben és jogosítványokban a délvidéki s kárpátaljai magyarok is mihamarabb részesüljenek. Közösen dolgozunk egy olyan Európai Unióért, amelyben a nemzeti közösségek anyanyelvhasználata és kisebbségi jogainak biztosítása megkérdőjelezhetetlen. S közösen emeljük fel szavunkat akkor, ha ezeket az elidegeníthetetlen jogokat – Trianon máig ható súlyos örökségeként – a szomszédos országok nacionalista politikusai csorbítani próbálják" – áll a nyilatkozatban.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó