2010. június 5., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 81. (944.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Árny-oldal
Sport
Posch Alajos – Trianon kárpátaljai vértanúja

A trianoni békediktátum kárpátaljai áldozatára, Posch Alajos újságíróra emlékeztek az ungvári Kálvária temetőben. A közel félszáz jelen lévő a Kárpát-medence valamennyi történelmi régióját képviselte, jelezve, hogy a magyarság, bár a 90 esztendeje elfogadott diktátum új államhatárokat húzott közéjük, lélekben továbbra is egy egészet képez.

Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) elnöke megnyitó beszédében kifejtette: bár az elmúlt évtizedben a kárpátaljai magyarság sokat haladt előre az önszerveződés és az érdekérvényesítés útján, sok tennivaló vár még a közösség tagjaira.

Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) elnöke Posch Alajos hírlapíróra (1884–1919) emlékezett. Az Őrvidéken (ma Ausztria – a szerk.) született Posch Alajos köztisztviselőként került az Ung-parti városba, ahol tanult szakmája, a pénzügy mellett újságírással is foglalkozott. Még javában folytak a tárgyalások Magyarország további sorsáról, amikor 1919. január 20-án Ciaffi olasz ezredes vezetésével a csehszlovák hadsereg – mint bejelentették, elsősorban rendfenntartási céllal – elfoglalta Ungvárt. Március 7-én, Tomas G. Masaryk köztársasági elnök születésnapja alkalmából katonai ünnepségre került sor Ungváron a Petőfi téren, amelyen valaki a csehszlovák himnusz elhangzása közben gúnyolódni kezdett. A legionáriusokat elragadta az indulat, és dühüket a tömegben álló, mosolygós újságírón töltötték ki. Mint később a város katonai parancsnoka által elrendelt kivizsgálás során kiderült, nem ő gúnyolódott, hanem egy mellette lévő beteg, nyomorék ember. Ez azonban nem mentette meg Posch Alajost a vértanúságtól. A vizsgálat során kiderült, hogy 28 halálos szúrást ejtettek rajta a katonai szuronyok, nem is beszélve a számtalan zúzódásról. Lapzárta után a főtérre "kiruccanó" újságíró rossz időben volt rossz helyen, s ez lett a veszte...

Matkovits-Kretz Eleonóra, a magyarországi Németek Pécs–Baranyai Nemzetiségi Körének elnöke megemlékezésében kifejtette: egyesületük mindent megtesz annak érdekében, hogy Posch Alajos emléke fennmaradjon, és példamutató kiállásának híre mindenkihez eljusson a Kárpát-medencében. Éhn József, a "Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért" Közhasznú Egyesület elnöke emlékező beszédét követően ismertette a jelenlévőkkel a Magyar Köztársaság Országgyűlése által elfogadott, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánító törvényt.

Annak egyik szakasza külön foglalkozik azokkal, akik személyes példamutatásukkal kivívták a közösség tiszteletét: "Az Országgyűlés tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve emlékük előtt, akik 1920. június 4-e, "a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után" áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes legyen újra megerősödni, és képes legyen túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is."

Kövér György, Ungvár egykori alpolgármestere a magyar összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen egy nemzet csak akkor erős, ha annak tagjai egy akarattal cselekszenek. Pocsai Vince református lelkész, az '56-os Dél-Alföldi Vitézi Rend kárpátaljai hadnagya a jelenlévőkkel együtt imádkozott Posch Alajosért. Prédikációjában kiemelte, hogy miként a zsidók világszerte megemlékeznek az egyiptomi rabságról és az onnan való szabadulásról, a világ magyarságának is szentelnie kell egy napot a magyar nemzet hősei emlékének fenntartására, és továbbadni azt a felnövekvő nemzedéknek.

A Himnusz eléneklése után a jelenlévők elhelyezték a tisztelet koszorúit a síremlék talapzatán.

KISZó-tudósítás

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó