2010. június 3., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 79-80. (942-943.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Medicina
Évgyűrűk
Mozaik
Vitamin
Sport
Ami az időseket sújtja...

"A magány se nem jó, se nem rossz, hanem felerősíti az érzelmeket. A boldog magányos nagyon boldog, a szomorú magányos rendkívül szomorú."– vélekedik Tonino Capone, olasz filozófus.

Európa számos országában a népesség fokozatosan öregedik. Elemzők azt állítják, hogy néhány év múlva egyes országokban a hatvan éven felüliek aránya eléri a negyven százalékot. Szociológusok szerint őket egyszerre három szinten érhetik olyan változások, amelyek nem kedveznek testi-lelki egészségüknek. Egyfelől a nyugdíjba kerülés miatt romlik anyagi helyzetük, s ez a megszokott életszínvonal csökkenését eredményezheti. Másfelől a házastárs betegsége, halála teljesen elszigeteltté, magányossá teszi az egyént nem csak lelkileg, hanem társadalmi szinten is. Emellett a legkisebb gyermek is befejezi tanulmányait, önállóvá válik, így az egyedüllét, a feleslegesség-érzés felerősödik. Harmadrészt az egyén egészségi állapota is változik. Statisztikai felmérések szerint a kórházban kezeltek egyharmadát a hatvanöt évnél idősebbek teszik ki.

Hogyan hat a magány a testi-lelki egészségre?

"A magány minden baj között a legnagyobb. Én már megtanultam élni a betegségeimmel, de a hétköznapok magánya elviselhetetlenül nehezedik rám." – vallja egy 83 éves, egyedül élő özvegyasszony. Számos vizsgálat eredménye szerint az idős korban jelentkező hangulatzavarok, depresszió kialakulása jelentős részben az egyedüllétnek, elhanyagoltságnak, feleslegesség-érzésnek tulajdonítható. Ha fiatalabb korban valaki megszokta az aktív társasági életet, akkor az idősebb évek egyedülléte nagy valószínűség szerint depresszióba sodorja. Említést érdemel egy dán tudományos vizsgálat, amely érdekes összefüggésre derített fényt. A kutatásban 646 szívinfarktuson átesett személy vett részt. Az életkor, nem, életkörülmények összehasonlítása során arra a megállapításra jutottak, hogy a szívpanaszok kialakulása jelentősen nagyobb számban fordul elő az egyedül élők esetében. Emellett a mindennapok tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyedül élők körében lényegesen nagyobb arányban fordulnak elő a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktorai, például magas vérnyomás, elhízás, dohányzás stb.

(Folytatjuk)

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó