2010. június 1., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 78. (941.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Házunk tája
Sport
Kalendárium
Medárd napja

Június hónap nevének származtatásánál már maguk a rómaiak is zavarban voltak. Egyesek a régi római Junius nemzetség nevéből eredeztették, amelynek leghíresebb tagjai: L. Junius Brutus, a római királyság intézményének megszüntetője, továbbá a két fivér – M. Junius Brutus és D. Junius Brutus –, Julius Caesar gyilkosai voltak. Más verzió szerint Ovidius, a költő javaslatára Juno istennőről kapta nevét a hónap.

Ennek a magyarázata azért is könnyebben elfogadható, mivel Juno Jupiter nővére és felesége, a házasságnak és a születéseknek védőistennője, a csillagos égbolt királynője. Juno a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védte az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruházott fel. A művészetben úgy ábrázolták, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget.

A népi tapasztalatok szerint a hónap sok veszélyt rejteget. Még a városlakók is félelemmel kémlelik június 8-án az eget, mert "ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik" – mondja a népi meteorológia. Az e napi jövendölés így persze nem igaz, de térségünk egyik igen fontos éghajlati jelenségére hívja fel a figyelmet. A mérésekből kitűnik, hogy a Kárpát-medencében a június az év egyik legcsapadékosabb hónapja. Ez a folyamat gyakran már május második felében elkezdődik, és rövidebb megszakításokkal júniusban folytatódik. Tetőpontját általában a hónap első felében éri el, majd júliusra legyengül, befejeződik.

Ezt az időjárási jelenséget figyelte meg az egyszerű földművelő, és örökítette meg a Medárd-napi jövendöléssel. Valószínű, hogy a jövendőmondó azt akarta kifejezni, ha e napon is esik, akkor hosszú tartamú esőzés várható. Természetesen a 40 nap sem lehet irányadó, hiszen térségünkben még soha nem fordult elő, hogy ilyen sokáig tartson az esőzés. A bibliai özönvíz 40 napja feltehetőleg nagy hatással lehetett a szabály kialakulására. A baranyai szőlősgazdák szerint, ha Medárdkor esik az eső, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont jó lesz a szénatermés. Megfigyelések szerint az e napi fagy nem nagyon ártalmas, ezért még kockázat nélkül lehet lent és káposztát vetni. A Jászságban élt hiedelem szerint ezen a napon mindig vízbe fullad valaki (áldozat a vizek királyának), ezért ekkor nem szabad fürdeni.

Az egyéb népi megfigyelések közé tartozik, hogy "a júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe", "ha a kakukk Szent Iván napja előtt megszólal, úgy olcsó lesz a gabona, ha utána, úgy drága", "ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sült almát ehetünk".

T. V.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó