2010. május 29., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 77. (940.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Árny-oldal
Mozaik
Sport
Lokikirályok – korszakos bajnokok

A zárást követő napokban lehetetlen megállapítani, hogy a Soproni Liga 2009–2010-es szezonja bármilyen szempontból is fordulópontot jelent-e a magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokságok újkori történetében – ennek megítélését a Nemzeti Sport online összeállítása az utókorra bízza.

Néhány fontos, már-már sportágtörténeti jelentőségű epizódot azonban feltétlenül rögzítenek: a bajnokság 1901 óta íródó históriájában először nem fért fel fővárosi csapat a dobogóra, három év után ismét az élvonalban szerepelt a Ferencváros, 44 év óta nem volt olyan jól védekező magyar gárda, mint a Győr, s mindenekelőtt – hat esztendő alatt nyert öt bajnoki címével – a Debrecent immár a legeredményesebb magyar klubok közé sorolhatjuk.

A 2004–2005-ös idényben kezdődött a debreceniek nagyszerű sorozata, a bajnoki címről addig legfeljebb csak álmodozó Loki akkor nyerte meg először az aranyérmet. Azóta? Debrecen lett a magyar futball fővárosa!

1. DEBRECEN

Hat éven belüli ötödik bajnoki címével a DVSC-TEVA immár végleg a korszakos magyar klubok sorába emelkedett. Leszámítva a Ferencváros és az MTK trófeahalmozását a magyar futball hőskorában, csupán a hatvanas-hetvenes évek fordulójának Újpesti Dózsája, valamint a nyolcvanas évek Bp. Honvédja volt képes hasonló vagy még hosszabb jó sorozatra. Az idei siker értékét növeli, hogy a párhuzamos hadszíntereken a Loki beverekedte magát a Bajnokok Ligájába, ott hat veresége ellenére többé-kevésbé helytállt sokkal magasabban rangsorolt ellenfeleivel szemben – Magyarországon pedig megnyerte a Magyar Kupát, a Ligakupát és a Szuperkupát.

2. VIDEOTON

A székesfehérváriak egyszer, az 1975–76-os idényben nagyon közel kerültek a bajnoki címhez, ám az utolsó előtti fordulóban az Üllői úton elért 1–1 nem volt elég a Ferencváros megelőzéséhez. S az idén a történelem, más szereplőkkel ugyan, de szinte ismételte önmagát. Azazhogy a szereplők egyikének azonossága éppen hogy hangsúlyozandó: a fehérváriak hosszú idő után újra Videoton néven futottak neki a bajnokságnak. Mezey György, a Videoton szakvezetője nyilván sejti, miért nem sikerült a szezon nagy részében villogó tanítványainak kihasználniuk a Loki hajrábeli botladozásait.

3. GYŐRI ETO

A győriek védőjátékára, mindössze 18 kapott góljára nehéz jelzőket találni, idézzünk is inkább egy sokatmondó statisztikai adatot: leszámítva a különböző átszervezések miatti félidényes bajnokságokat, a második világháború után egyetlen csapat sem zárt kevesebb kapott találattal – sőt a két másik korábbi 18-as, a Tatabánya és a Ferencváros jóval kevesebb mérkőzést vívott.

4. ÚJPEST

Régebben bizonyos tisztelet övezte a "vidék bajnoka" titulus birtokosát, manapság a szokatlan "főváros bajnoka" megszólítás korántsem ér ennyit – ezt alighanem a címet birtokló, ennél lényegesen többre vágyó újpestiek is így gondolják. Azzal együtt, hogy ha csupán az utolsó kilenc forduló számítana, akkor a Mészöly Géza keze alatt megtáltosodó lilák lennének az igazi bajnokok hét győzelemmel és két döntetlennel...

5. ZALAEGERSZEG

Szerettek volna a tavalyi negyedik helyről előrébb lépni, ami végül nem sikerült, ám a Magyar Kupa döntőjébe jutás révén az egykor Manchester-verő zalaiak újra kiléphetnek az európai porondra. Csank János legénysége gyengén kezdett – hat forduló után négy vereség –, ám a tapasztalt mesternek sikerült konszolidálnia a helyzetet, és nem utolsósorban megtalálnia a nyáron elengedett házi gólkirály, Waltner Róbert utódját Artjoms Rudnevs személyében.

6. MTK

Végh Zoltán és Mladen Lambulics távozásával tovább fiatalodott Garami József csapata, ehhez képest az utolsók között veszítette el a veretlenségét a 7. fordulóban, a Ferencvárossal vívott örökrangadón. S ehhez a kezdéshez, valamint az alkalmanként bemutatott tetszetős, hatékony támadójátékhoz mérten bizony kissé csalódást keltő a rendkívül rapszodikus folytatás.

7. FERENCVÁROS

A zöld-fehérek 2006-os kizárásuk után három idényt töltöttek a második vonalban, és tavaly nyáron nagy tervekkel tértek vissza természetes közegükbe. Nos, a rajt kiválóan sikerült, az Albert-stadion örömmámorban úszott a Zalaegerszeg elleni 4–1-et követően, csakhogy a folytatásban kiderült: a nagyszerűnek beharangozott erőnlét nem ellensúlyozza a csapategység és a kreativitás hiányát. Bár nyilvánvaló: a vérbeli fradisták számára ez a tavasz – még ha Lipcsei Péter klubrekorddöntésétől örökre emlékezetes marad is – csupán kiindulási pont lehet a folytatáshoz...

8. HALADÁS

A szombathelyiek sejtették, hogy a tavalyi bravúrbronzérem nehezen lesz reprodukálható. Az Európa Liga-beli szereplés miatt korán, szinte alapozás nélkül kezdődött a Hali idénye. A tél után a sereghajtók közül startoló vasiak – a Hull Citytől a télen kölcsönbe hazahozott Halmosi Péterrel a soraikban – az utolsó tíz fordulót veretlenül teljesítve a nyolcadik helyen zártak.

9. BP. HONVÉD

A tavalyi kupagyőztes kispestiek az újbóli nemzetközi kupaindulás kiharcolásának reményében vágtak neki az idénynek, s bár végül ama kevés csapat közé kerültek, amely látványosan javított előző szezonbeli helyezéséhez képest, nem ment minden zökkenőmentesen.

10. KECSKEMÉT

Gyanítani lehetett, hogy a kecskemétiek nem ragadnak meg az újoncként kivívott ötödik helyen. Ám ahhoz képest, hogy a beugrását Fradi-veréssel feledhetetlenné tévő Czéh Lászlót nem számítva három vezetőedzőt is foglalkoztattak, legutóbb Urbányi Istvánt, mégsem estek ki – nos, a maga nemében ez megint csak egy pozitív kuriózum.

11. PÁPA

Gyakorlatilag a feljutást kiharcoló kerettel vágott neki az újonc Lombard az új idénynek, és a nyitány igazolta is a tapasztalatlanságát. Aztán az inga irtózatos erővel átlendült: a biztos kiesőnek jósolt dunántúliak fiatal edzőjük, Véber György második otthonában, a Megyeri úton aratott diadallal hatgyőzelmes sorozatot indítottak, és ezzel felrakétáztak a dobogóra. A hatos szériát követő 21 fordulót, benne mindössze négy győzelemmel már a következő szezon miatt érdemes elemezni.

12. KAPOSVÁR

Prukner László szerény költségvetésből gazdálkodó csapatának ötös, hetes és a tavaszt "veszélyessé" tevő nyolcas nyeretlenségi sorozata is akadt, ám hazai pályán megszerzett három fővárosi skalpot (Újpest, Honvéd, Vasas), nem kapott ki a Ferencvárostól és a Debrecentől, valamint szorgos munkával kiharcolta a bennmaradást. Azt rebesgetik, az évek óta stabil munkát végző Prukner neve felmerült a Fradinál is, ahol ugye új mestert keresnek a biztosan távozó Craig Short helyére.

13. VASAS

Az ősz tulajdonosvárással telt, eközben Mészöly Géza és tanítványai néhány figyelemre méltó győzelemmel tartották a lelket az angyalföldi hívekben – igaz persze az is, hogy akkortájt csúsztak be azok a súlyos vereségek, amelyek következtében a Vasas zárta a legtöbb kapott góllal (61) a bajnokságot.

14. PAKSI FC

A sereghajtó DVTK mellett a paksiak voltak az egyetlenek, akik nem tudtak egymás után kétszer nyerni, s akad egy 11 mérkőzéses nyeretlenségi sorozatuk is, szóval meglehetősen rövid a szép emlékek listája: Újpest-verés ősszel, Ligakupa-döntő tavasszal.

15. NYÍREGYHÁZA

Szinte teljesen kicserélődött a keret a múlt nyáron, és ezt figyelembe véve törvényszerű, hogy az idény eleji Vasas- és Fradi-verés csodája hamar köddé vált, s az lett a csapat sorsa, ami. Szentes Lázár pedig csomagolhatott.

16. DIÓSGYŐRI VTK

Bár a DVTK bajnokveréssel kezdte az idényt, gyorsan világossá vált: a nagy múltú kelet-magyarországi egylet egy újabb nehéz évnek néz elébe.

KISZó-feldolgozás

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó