2010. május 29., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 77. (940.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Árny-oldal
Mozaik
Sport
Ezreknek utoljára szólt a csengő

Sok ezer végzős számára utoljára szólt a csengő. A május 27–28-i ballagási ünnepség Kárpátalján közel 13 ezer fiatal számára nemcsak a tanév végét, hanem egy új korszak kezdetét is jelentette.

A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumnak az idén 27-en intettek búcsút. A diáktársak, a tanárok és Szabó Árpád, az intézmény igazgatója mellett sokan kifejezték jókívánságaikat.

Talán nem túlzás, hogy amikor Gajdos István polgármester, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke tolmácsolta üdvözletét a gimiseknek, majd a 6. számú általános iskola 37 végzősének, az egyben valamennyi kárpátaljai ballagó számára is szólt.

– Azt kívánom, hogy legyetek sikeresek az életben. Eredményesen felvételizzetek, szerezzetek szakmát, hivatást és elismerést. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy boldog emberek, egyben elismert tagjai legyetek közösségünknek. És soha ne feledjétek azt az iskolát, amelynek tudásotokat köszönhetitek, ahol érett fiatalokká váltatok – szólt a végzősökhöz Gajdos István. A polgármester felidézte: olyan tanév zárul, amelynek a kezdetén volt okunk aggódni.

– Az előző ukrán hatalom olyan nemzetállam kialakításán dolgozott, amelynek kapcsán példátlan kisebbségellenes intézkedéseket hozott. E magyarellenes politika ellen kerestünk és hála Istennek találtunk szövetségest. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a jelenlegi ukrán vezetés, ahogy ígérte, első intézkedései között visszavonta a minket hátrányosan érintő rendeletet. Ezt együtt, közös erővel, összefogva sikerült elérnünk – emelte ki az UMDSZ elnöke, arra kérve a jelenlévőket, hogy győzzék meg az ingadozó szülőket, hogy szeptemberben ne ukrán iskolába adják csemetéiket, hiszen magyar gyermeknek magyar iskolában a helye.

* * *

A munkácsi járási Dercenben még verőfényes napsütésben vonult végig a harminc tanuló a településen. Természetesen nem szülőfalujuktól, hanem a felhőtlen gyermekkortól vettek így búcsút. Nem mentek üres kézzel. A batyujukban szimbolikusan ott volt az elmúlt 11 évben szerzett tudás, és mindazok a jókívánságok, amelyekkel a szülők, rokonok, barátok, na és természetesen a település, valamint az iskola vezetése elhalmozta őket. A zsúfolásig megtelt kultúrházban tartott ünnepélyes ceremónián Máté Gyula polgármester arról szólt, hogy a szülők, a tanárok büszkén, mégis féltve néznek rájuk, hiszen próbára tevő kihívásoknak kell eleget tenniük. Az életben tudásra és hitre van szükség, s a végzősökön áll, hogyan gazdálkodnak majd ezekkel. Ne felejtsék el, hangsúlyozta, hogy itt nőttek fel, itt tanultak, itt vált belőlük ember. Az örömöt és a szomorúságot Patai Marina igazgató is megemlítette. Aláhúzta: harminc tanítványt bocsátanak útra, de az elválásban ott bujkál az utolsó találkozás félelme is. A 11 év komoly kötődést jelent, még akkor is, ha az osztályfőnöknek, a tanároknak nem volt könnyű dolguk. Voltak, akik nem vagy későn értették meg, hogy a tanulás, illetve az érettségi bizonyítvány megszerzése lehetőséget adhat a továbblépésre. Az életben mindenki rádöbbenhet, hogy munka és teljesítmény nélkül sehol nem lehet boldogulni.

– Tudom, a végzősök nagyon várják, hogy szabaduljanak az iskolából. Ilyenkor sokan azt hiszik, ha innen kikerülnek, végre szabadok lesznek. Aztán rájönnek, hogy itt voltak igazán szabadok – fejtette ki Patai Marina. Aláhúzta: mindenkinek meg kell találnia azt a reális célt, amiért érdemes erőfeszítést tenni, kockáztatni, élni. Kevés szebb ajándék van a szülőknek, mint látni azt, hogy gyermeke eljutott valahová, és tudni azt, hogy a sok szeretet, szigorúság, odaadás nem volt hiábavaló, s megérte.

KISZó-összeállítás

Több a magyar végzős, de...

Az idén többen búcsúznak az alma materüktől, mint a múlt évben. Tavaly 12 303-an, az idén 12 518-an fejezték be a középiskolát.

Valamelyest nőtt a magyar tanulók létszáma is. Régiónk állami finanszírozású magyar tannyelvű iskoláiban tavaly közel 1090-en, az idén 1172-en léptek ki a nagybetűs életbe. A történelmi egyházaink által működtetett intézmények viszont a tavalyi 132 fővel szemben a 2009–2010-es tanévben csak 105 főt bocsátanak ki.

A legmagyarabb régióban, a Beregszászi járásban tavaly 397, az idén 340 fiatal ballagott. 271-en magyar, 69-en ukrán tannyelvű középiskolát fejeztek be. Beregszásznak 2010-ben 300 végzős diákja van, közülük 130-an magyar, 170-en ukrán tanintézményben ballagtak. A múlt évben a Vérke-parti városban a 443 végzősből 119-en voltak magyar iskolák tanulói.

Kárpátalján most 9965-en jelentkeztek az emelt szintű érettségire (tavaly 10 770-en), akik közül 7526-an az idén fejezték be középiskolai tanulmányaikat. A legtöbben Ukrajna történelméből (7926), matematikából (4895) és földrajzból (4130) fogják próbára tenni tudásukat, a legkevesebben francia (85) és spanyol nyelvből. Utóbbiból csak egy. Ukrán nyelvből és irodalomból ugye kötelező vizsgát tenni. Szomorú tény, hogy míg tavaly 634, az idén már csak 424 magyar végzős jelentkezett tesztírásra. Számukra adott a lehetőség, hogy anyanyelvükön kapják kézhez a tesztlapokat.

Az emelt szintű érettségin június 2–3–4-én ukrán nyelv és irodalomból, 7-én idegen nyelvből, 9-én biológiából, 11-én földrajzból, 14–15-én matematikából, 17–18-án Ukrajna történelméből, 21-én kémiából, 23-án fizikából tartanak tudásfelmérőt. Az eredményeket július 14-ig személyre szólóan postázzák ki, az egyetemek és főiskolák felvételi bizottságai augusztus 1-jétől fogadják az iratokat.

A 9. osztályosok vizsgáira június 1–16-a között kerül sor.

T. V.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó