2010. május 22., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 74. (937.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Árny-oldal
Sport
Állampolgárság határátlépés nélkül
A törvénymódosítás tervezetének részletei

A kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítás szerint úgy is kaphat valaki magyar állampolgárságot, ha nem hagyja el a szülőföldjét. Elégséges feltétel a nyelvtudás, a magyar felmenők bizonyítása, a magyar öntudat, illetve a büntetlen előélet és a nemzetbiztonsági kockázat hiánya. Az egyes kérelmekről a köztársasági elnök dönthet majd.

Az Országgyűlés csütörtökön kezdte tárgyalni az állampolgársági törvény módosítását. Ennek alapján kaphatnák vissza – kérelemre és egyénileg – az elcsatolt területeken élő magyarok az állampolgárságot. Amint azt már megírtuk, a jogszabálytervezetet öt politikus, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos nyújtotta be. Indoklásukban hivatkoznak az Alkotmányra, amely kimondja: "A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását." Az öt honatya szerint a világban és a Kárpát-medencében élő magyarság körében az elmúlt 20 évben időről időre megjelent igényként, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásban és magyarságuk megtartásában komoly segítséget jelentene – külföldi példák nyomán – egy egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése. Ezért deklarált céljuk az úgynevezett kettős állampolgárság, azaz a határon túli magyarok számára egyszerűsített, kedvezményes állampolgárság biztosítása.

Nem kollektív és nem automatikus

"Bár a jelenlegi idegenrendészeti és állampolgársági szabályozás is tartalmaz kedvezményeket a határainkon kívül élő magyarság számára, azonban az egymásra épülő eljárások gyakran hosszadalmasak voltak, felesleges adminisztratív terhet jelentettek, így az anyaországgal való kapcsolattartás megnehezült" – áll a törvénymódosítás indoklásában. A javaslat nem jelenti az állampolgárság kollektív és automatikus megadását, csak egyéni kérelem alapján lehetséges az igény elismerése. Mint írják – reagálva a szlovák vádakra, amelyek jogellenesnek és elfogadhatatlannak tartják Magyarország tervét – a döntés jogalapja a nemzetközi jogban vitathatatlan: az állam szuverenitása alapján szabadon határoz állampolgársága megszerzésének szabályairól, ráadásul mindezt az Európa Tanács egy 1997-es egyezménye is rögzíti. A javaslat szerint a törvénymódosítás 2010. augusztus 20-án lépne hatályba.

A módosítás lényege

Az 1993-as állampolgársági törvény negyedik paragrafusa szerint eddig kérelmére honosítható volt az a nem magyar állampolgár, aki a kérelem benyújtása előtt nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott, büntetlen előélettel rendelkezett, nem folyt ellene eljárás, megélhetése és lakóhelye biztosított volt Magyarországon, illetve igazolta, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett. Szintén a honosítás feltétele volt, hogy az a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti. Ez most annyiban változna, hogy az állampolgárság megszerzése nem sértheti sem az ország közbiztonságát, sem pedig nemzetbiztonságát.

A mostani módosítás legfontosabb eleme arra a bekezdésre irányul, amely a magyar nemzetiségűek kedvezményéről szól. Már eddig is kedvezményesen volt honosítható – kérelemre – az a magát magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgár, aki megfelel a fenti feltételeknek, Magyarországon lakik és felmenője magyar állampolgár volt. Az azonban a szöveg alapján nem egyértelmű, hogy a magyarországi származás alatt a jelenlegi vagy a történelmi Magyarországot értik-e, ahogy azt sem fejtik ki a törvényalkotók, hogy milyen időintervallummal számolnak a származást tekintve, azaz a csángókat például ide értik-e?

Nem kell magyarországi lakcím

Most azonban kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője vagy magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja. Azaz magyar nemzetiségű kérelmezők esetében ezen túl nem lenne követelmény a magyarországi tartózkodás, lakcím, illetve az ottani megélhetés biztosítása. A javaslat szerint ettől abban az esetben is el lehet tekinteni, ha a kiskorúak honosításukat szüleikkel együtt kérik, vagy szülője megszerezte az állampolgárságot. Ez azt is jelenti, hogy az így állampolgársághoz jutók nem kapják meg azokat a jogokat, amelyek lakcímhez kötöttek, így például nem is szavazhatnak majd.

Szintén az elszakított magyaroknak kedvez a javaslat azon része, amely szerint kérelemre visszahonosítható az, akinek magyar állampolgársága megszűnt, de büntetlen előéletű, nem veszélyezteti Magyarország köz- és nemzetbiztonságát, és nyelvtudását igazolja. A módosítás még egy pluszbekezdést is beletenne a törvénybe: a magyar nyelvtudás igazolásától is el lehet tekinteni, ha a kérelmező cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes.

A kérelemtől a döntésig

A honosítási kérelmet eddig a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőhöz vagy külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzuli tisztviselőhöz lehetett benyújtani. Ha azonban a módosítást elfogadják, akkor ezeken felül a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez is be lehet majd nyújtani. A javaslat szerint a beérkezett kérelmet három hónapon belül terjesztik a köztársasági elnök elé, akinek az állampolgársági ügyekért felelős miniszter – a most felálló struktúra szerint a közigazgatási és igazságügyi miniszter, azaz Navracsics Tibor – ajánlást tesz, hogy elfogadják-e vagy sem. Az eljárás során a miniszter véleményt kérhet a jegyzőtől, a konzultól, a gyámhatóságtól és az idegenrendészeti hatóságoktól, valamint a rendőrségtől és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól.

A honosítási okiratot a kiállítástól számított 15 napon belül a miniszter megküldi az illetékes polgármesternek, vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőknek. A honosított személy – választása szerint – állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Ám amíg eddig ezt a magyar nemzetiségűeknek is a lakóhely szerint illetékes polgármester előtt kellett letenni, a javaslat szerint – mivel a honosítás már nem kötött magyarországi lakhelyhez – az illetékes magyar külképviselet vezetője előtt is megteheti. Mindez azt jelenti, hogy a javaslat elfogadása esetében úgy is magyar állampolgársághoz lehet majd jutni, hogy a kérelmező be sem teszi a lábát Magyarországra.

Mivel járhat?

Az állampolgárság a nemzetközi gyakorlatban azt a jogot foglalja magában, hogy az érintett személyazonosító igazolványt és útlevelet kapjon. Minden állampolgárnak joga van az országban való szabad tartózkodásra, a külföldre utazásra és a külföldről való hazatérésre. Az állampolgárt az állam területéről kiutasítani nem lehet, külföldön pedig megilleti a diplomáciai védelem. Egy kettős állampolgár ugyan elvileg részt vehet a közügyek gyakorlásában is – választásra jogosult és megválasztható –, de ezek a jogok Magyarországon – legalábbis egyelőre – csak azokat illetik meg, akik ott élnek.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó