2010. május 22., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 74. (937.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Árny-oldal
Sport
"Parlamentbe jutott" a dédelgetett álom

Vagyim Kolesznyicsenko régiós párti képviselő beadványa alapján jó esély kínálkozik arra, hogy hamarosan regionális státust kaphatnak bizonyos kisebbségek nyelvei, köztük a magyar is.

Amint azt már megírtuk, a honatya a minap nyújtotta be a parlamenthez azt a törvénymódosító indítványt, ami segíthet a gyakorlatba átültetni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának fontos tételeit. Az említett dokumentumhoz Ukrajna még 2003 májusában csatlakozott, ám az azóta eltelt időszakban nem volt kellő politikai akarat annak gyakorlati meghonosítására. A mostani kormánykoalíció azonban eltökélt híve a kisebbségek helyzete javításának, így jó esély kínálkozik Kolesznyicsenko javaslatának törvénybe foglalására.

Amennyiben módosulna az ide vonatkozó jogi szabályozás, minden olyan kisebbség nyelve hivatalos regionális státust kaphatna, ahol az adott nyelvet használók (nyelvi kisebbség) részaránya eléri a tíz százalékot. Ukrajnában ez 13 kisebbség számára teremthetne jobb és szabadabb nyelvhasználati lehetőséget. Közte Kárpátalja egyes közigazgatási egységeiben a magyarnak, ahol a helyi önkormányzatok biztosítanák az adott kisebbség nyelvének a regionális szintet. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a mindennapos ügyintézést az állami hivatalokban anyanyelvükön is intézhetnék azok, akik erre igényt tartanak.

A parlamentben a kérdésről hamarosan várható szavazás kapcsán az ellenzéki BJUT soraiból többen is jelezték kifogásukat. Volodimir Javorszkij szerint a nyelvhasználatot megkönnyítő javaslatnak csak az a célja, hogy visszaszorítsák az ukrán nyelv használatát, s tágabb teret biztosítsanak az orosznak. A képviselő ezt is a jelenlegi hatalom ukránellenes politikája egyik bizonyítékának tartja.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) által Viktor Janukoviccsal tavaly megkötött partnerségi megállapodásban az is szerepelt, hogy a kisebbségek nyelvei az általuk többen lakott vidékeken regionális státust kapnak majd, azaz Kolesznyicsenko – aki egyébként szintén aláírója volt a dokumentumnak – javaslatának elfogadásával újabb pont teljesülne a szerződésből.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács (UMNT) elnöke is egyike a Vagyim Kolesznyicsenko által benyújtott törvényjavaslat szakértői társszerzőinek.

– A javaslat benyújtása a magyar–orosz–román összefogás, illetve a Gajdos István és Viktor Janukovics által aláírt együttműködési szerződés eredménye?

– Mindkét megállapításra igennel kell válaszolnom. Ugyanakkor szeretném megjegyezni, hogy a Viktor Janukovicsot is támogató magyar–orosz–román összefogás régebbi múltra tekint vissza, mint a 2010. évi elnökválasztások. Együttműködésünk 2008-ban kezdődött, amikor közösen léptünk fel a Julija Timosenko vezette kormány által elkészített állami nyelvpolitikai koncepció tervezete ellen. Elfogadhatatlannak tartottuk, hogy a koncepció őslakos és nem őslakos népekre osztotta fel a mai Ukrajna lakosságát, s az őslakosok közé kizárólag az ukránokat, illetve azokat a népeket – krími tatárokat, gagauzokat, karaimokat – sorolta, amelyeknek nincs anyaországuk. A Kárpátalja területén több mint ezer éve élő magyarok, illetve az ország más területein élő románok és oroszok a koncepció szerint csupán egyfajta vendégnépet jelentenek a modernkori Ukrajna területén. A tervezet egyedül az ukrán nemzetet tartotta az államiság hordozójának, a többi itt élő népről nem nyilatkozott. Ez a hozzáállás minden nemzetiség számára csak negatív diszkriminációként volt értékelhető. Ukrajna kisebbségellenes politikájára felhívtuk az illetékesek, köztük az Európa Tanács figyelmét is. Az ország közméltóságai nem reagáltak az általunk felvetett problémákra, ugyanakkor Terry Davis, az Európa Tanács főtitkára támogatásáról biztosított bennünket. Mint válaszlevelében tájékoztatott, az Ukrajnát vizsgáló biztosok feladatául jelölte a kisebbségek helyzetének vizsgálatát, amiről hivatalos tájékoztatást kell nyújtaniuk az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének. Előzetes megállapodásunk értelmében a három nemzeti közösség együttesen lép fel minden, az ukrajnai nemzeti kisebbségeket érintő jogsértésekkel szemben. Ennek következő lépéseként fordultunk Viktor Janukovics elnökhöz, hogy vonja vissza elődje által a Timosenko-kormány utolsó napjaiban jóváhagyott nyelvpolitikai koncepciót. Természetesen számos módosítást eszközöltek az eredeti tervezethez képest, azonban annak kisebbségellenes éle megmaradt, amit tanúsít az a tény, hogy a szerzők szeparatistáknak és "politikai spekulánsoknak" tekintik az ország nem ukrán anyanyelvű polgárait, akik fenyegetést jelentenek az állam szuverenitására, s az ukrán nemzet fokozatos eltűnésén munkálkodnak.

– Térjünk vissza a törvényjavaslatra. Kárpátalján vagy a magyarlakta járásokban számítana regionális nyelvnek a magyar? Zubánics László

– A benyújtott törvénytervezet értelmében mindazon közigazgatási egységekben, ahol a felsorolt nemzeti kisebbségek részaránya eléri a 10 százalékos küszöböt, ott alkalmazható lehet a kisebbségi nyelv, esetünkben a magyar regionális nyelvként való alkalmazása. Kárpátalján a 2001. évi népszámlálási adatok szerint a magyarság 151 000 főt tesz ki, amely az összlakosság valamivel több mint 12 százaléka, azaz megyénk esetében bőven fölötte van a törvénytervezet szabta határon. Kárpátalja egészét tekintve ez természetesen nem azt jelenti, hogy például az Ökörmezői járás legtávolabbi kis falucskájában is kétnyelvű ügyintézéssel, feliratokkal kell majd találkoznunk. A tervezet alapján a regionális nyelvhasználat kárpátaljai szinten a megyei állami intézményeket érintené, azoknak kellene majd a törvénynek megfelelni. Egészen más a helyzet a közigazgatási egységek alacsonyabb szintjén, a járásokban. Kárpátalján a magyarság az Ungvári, a Munkácsi, a Beregszászi és Nagyszőlősi járásban, Beregszász és Csap városában éri el a 10 százalékos küszöböt, míg Ungvár, Munkács és Huszt városok, valamint a Huszti és a Técsői járás esetében ez a mutató számottevően alacsonyabb. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az illetékes önkormányzat nem részesítheti pozitív diszkriminációban az adott kisebbséget oly módon, hogy a regionális nyelv használatához szükséges százalékarányt jóval alacsonyabban állapítja meg.

– Mikorra várható a javaslat elfogadása, s mikor léphet hatályba?

– Mivel Ukrajnában minden lehetséges, azt kell mondanom, hogy a javaslat elfogadása megtörténhet akár holnap, de akár egy év múlva is. Természetesen a törvénytervezet vitájának, szavazásra történő bocsátásának megvan a maga procedúrája, amit végig kell vinni. Meglátásom szerint sokat lendítene a dolgon, ha nem "hűbelebalázs" módjára állnánk a regionális nyelvhasználat kérdéséhez, hiszen annak erőltetése esetén sokkal többet veszíthetünk, mint nyerhetünk. Az elmúlt hónapok történései azt mutatják, hogy Ukrajnában nem csupán a politikai pártok, hanem a kormányzati szervek szintjén is pozitív kép kezd kialakulni a nemzeti kisebbségekről. A türelmes, taktikus hozzáállás, illetve a széles körű konzultáció sokat lendíthet az ügy mihamarabbi pozitív elbírálásán.

– A kárpátaljai magyar átlagpolgár számára milyen előnyökkel járhat a regionális státus?

– A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája pontosan rögzíti azokat a feltételeket, amelyek a közösségi nyelvhasználatot szabályozzák. Voltaképpen azoknak az elképzeléseknek a megvalósulásáról van szó, amelyeket az 1990-es évek elején régiónk magyar értelmisége dédelgetett: a kétnyelvű feliratokról, a kétnyelvű hivatali ügyintézésről. Mint tudjuk, a kárpátaljai magyar nem szívesen megy el hivatalnoknak, közalkalmazottnak, rendőrnek, nem szívesen próbálja érvényesíteni jogait a bíróságokon még akkor sem, ha történetesen neki van igaza! Ennek egyik oka, hogy nem igazodik el a hivatalos okmányokban, nem tud megfelelően kitölteni egy nyomtatványt sem, de még orvosának sem tudja hitelesen elmondani panaszát. A regionális nyelvhasználat nem csupán megengedné, hanem kötelezővé is tenné a hivatalok, közintézmények számára, hogy olyan szakembereket alkalmazzanak, akik jól bírják a kisebbségi nyelvet. Ezzel megoldást találnánk például arra az értelmiségi túlképzésre is, amely jelenleg tapasztalható. A 90-es évek elején az anyaországi sajtó pozitívan értékelte a kárpátaljai kétnyelvű feliratok megjelenését. Manapság, ha alaposan körülnézünk, csak itt-ott találunk ilyeneket, azok is hibásak. Többnyire csak ott figyelnek oda a kétnyelvű feliratozásra, ahová a határ menti bevásárlóturizmus is begyűrűzött. A törvénytervezet ezen is változtatna, ezen a téren is kötelező lenne a kétnyelvűség. Természetesen a törvénytervezet csupán első lépése annak a hatalmas munkának, amely az ukrán törvényhozásra vár, hiszen a későbbiekben módosítani kell a kisebbségekről szóló törvényt, a nyelvtörvényt. Szerintem szó lehet majd a kisebbségek nemzeti-kulturális autonómiájáról is, de ez még a távoli jövő zenéje...

H. Cs.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó