2010. május 20., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 72-73. (935-936.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Medicina
Vitamin
Mozaik
Sport
Idén még nem alkalmaznák a kettős állampolgárságot
Idővel a választójogi törvény is módosulhat

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepen léptetné hatályba, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazná a Fidesz–KDNP a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatát, amelyet Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt terjesztett az Országgyűlés elé. Mint azt a Kárpáti Igaz Szó érdeklődésére Bothné Bokor Anikó, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési sajtóirodájának munkatársa elmondta, az indítvány elsőként azt rögzíti, hogy nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá lehet majd válni.

A benyújtott tervezet értelmében az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos új szabályok úgy szólnának: akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát sem. Ami nagyon fontos: mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhetne. A KDNP említett sajtós munkatársa arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a pártjuk elnöke, Semjén Zsolt – aki egyébként az új kormány nemzetpolitikáért felelős kijelölt miniszterelnök-helyettese – által is jegyzett dokumentum megfogalmazása szerint az állampolgárságra irányuló kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőhöz, vagy a magyar konzuli tisztviselőhöz, vagy a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez lehet majd benyújtani. A beterjesztők a javaslat indoklásában leszögezik, hogy az állampolgárságról szóló magyar döntés jogalapja a nemzetközi jogban vitathatatlan: "Az állam szuverenitása alapján szabadon határoz állampolgársága megszerzésének szabályairól".

Semjén Zsolt interjúiban azt már korábban elmondta, hogy várhatóan három hónapot vesz majd igénybe az iratok benyújtásától számítva a gyorsított eljárás azok esetében, akik egyéni kérelemre magyar állampolgárságot szeretnének.

Az állampolgárság könynyített felvételéről szóló jogszabály-módosítás ugyanakkor nem tér ki a választójog kérdésére, noha a téma kapcsán ez a leggyakrabban emlegetett kérdés, s ez osztja meg legjobban a pártokat is. A kijelölt magyar külügyminiszter minapi közlése szerint jelenleg nem a választójogi, hanem az állampolgársági törvény módosítása van napirenden. Martonyi János Semjén Zsolt múlt heti kijelentésére reagálva – miszerint mindenképpen hozzá kell majd nyúlni a választójogi törvényhez is –, emlékeztetett, hogy most is szavazhatnak külföldön a magyar állampolgárok, ha bevezették őket a lakcímnyilvántartásba. Kiemelte: az új törvény célja, hogy eltűnjön a hátrányos megkülönböztetés, s ez úgy valósul meg, hogy kiiktatják az állampolgárság megszerzésének feltételei közül az állandó letelepedés feltételét. Ezzel a szomszédos országokban élő magyarok, ugyanolyan feltételekkel választhatnak, mint a nem szomszédos országban élő magyarok, ahogy ez pár héttel ezelőtt is történt – mutatott rá a volt és leendő külügyi tárcavezető. Mint azt a KISZó is megírta, Semjén Zsolt nemzeti ügyekkel megbízott kijelölt miniszterelnök-helyettes többször is arról beszélt, nem létezhet kétféle állampolgárság, ezért a határon túli magyarok számára biztosítandó állampolgárság ügye után a választójogi törvényhez is hozzá kell nyúlni.

Egyébiránt, amint az várható volt, a magyar parlamenthez benyújtott indítvány a legnagyobb felháborodást Szlovákiában váltotta ki, ahol azonnal összehívták a nemzetbiztonsági tanács ülését is, s Robert Fico miniszterelnök adekvát, kemény ellenlépéseket ígért. Martonyi János a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) kezdeményezésére ezért tegnap Szlovákiába sietett, ahol Miroslav Lajcákkal ült tárgyalóasztalhoz, hogy áttekintsék a vitás részleteket.

D. Gy.

Nemzetpolitikai szemléletkülönbségek

A magyarországi napilapok kiemelt teret szentelnek a megújuló nemzetpolitika témakörének. Ám egyelőre konkrétumok helyett inkább csak találgatnak a várható változások ügyében. A Népszava egy korábbi tanulmányból idézve próbált rávilágítani az esetleges lényegi különbségekre, amiből az alábbiakban mi is idézünk.

"Az Orbán-kormány nemzetpolitika alatt a magyar állam és a határon túl élő magyarság viszonyára vonatkozó kormányzati tevékenységet értette. Ennek egyik eleme volt az új támogatáspolitikai programok elindítása: a felsőoktatás fejlesztési program; az Illyés Közalapítvány stratégiai keretének kialakítása; az Apáczai Csere János Közalapítvány létrehozása a határon túli szakképzés-közoktatás fejlesztése érdekében; a státustörvény biztosította kedvezmények kialakítása és érvényesítése" – írta Bárdi Nándor és Szarka László A magyar kisebbség- és nemzetpolitika megújításának lehetőségei című 2007-es tanulmányában.

Az ezt követő szocialista kormányzásról pedig a következőképp vélekedett a szerzőpáros: "A budapesti kormányzat elhitte, hogy az a jó magyarságpolitika, amelyet a kisebbségi magyar politikusok irányítanak, és ezzel a felelősség is az övék. A határon túli magyar politikusok, pedig miközben döntően egy másik kormányzati és politikai szerkezetben működtek, azt gondolhatták, hogy a budapesti szerkezeteknek is részesei, és azt tekintették legfontosabb nemzetpolitikai feladatuknak, hogy minél több forrást szerezzenek közösségeiknek a különböző programokhoz a magyar kormánytól".

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó