2010. május 20., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 72-73. (935-936.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Medicina
Vitamin
Mozaik
Sport
Új szótár a lexikográfiában

2009-ben újabb kiadvánnyal gazdagodott az ukrán és a magyar szótárirodalom. Az ungvári Kárpáti Kiadó gondozásában megjelent a Lizanec Péter professzor által jegyzett kétnyelvű, kétkötetes mű.

A szótár 9000 ukrán állandósult szókapcsolatnak és kifejezésnek adja meg a magyar megfelelőit, szinonimáit. A magyar rész ugyanennyi adatot tartalmaz. A kiadvány hiánypótló, az első ilyen jellegű munka.

1998-ban, amikor megszületett a mű kiadásának gondolata, nehéz feladatra vállalkozott a szótáríró. Az anyaggyűjtés, rendszerezés, feldolgozás körültekintő és aprólékos munkát igényelt, hiszen tipológiailag különböző nyelvek – ukrán és magyar – állandósult szókapcsolatainak megfelelőit kellett megtalálni, összegyűjteni. Az egyes kifejezések, frazeologizmusok, amelyek segítségével a valóság elemeit a különböző nemzetek leírják, felhasználják más jellegű fragmentumok leírásánál a népek sajátos világlátásából fakadóan sok esetben eltérő. A nemzeti frazémák ezért nem fordíthatók le szó szerint, az ekvivalens kifejezést, szerkezetet olykor nehéz megtalálni, így fordulhat elő, hogy a frazémákat szabad szókapcsolatok helyettesítik. Az Ukrán–magyar, Magyar–ukrán állandósult szókapcsolatok és kifejezések szótárában megfigyelhető, hogy ugyanarra a fogalomra, cselekvésre egyik nyelvben lexéma, illetve szabad szókapcsolat használatos, a másikban állandósult szókapcsolat, frazéma. Például:

A kiadvány előszava a szótár szerkezetére, használatára vonatkozó tudnivalókat tartalmazza. A szócikkek felépítése áttekinthető, világos: az ukrán nyelv állandósult szókapcsolatait félzsíros betűkkel közli a szerző, ezt gondolatjel követi, majd a grammatikailag, szerkezetileg és tartalmilag megfelelő magyar állandósult szókapcsolatok következnek, ugyanez az eljárás érvényesül a magyar részben. A szókapcsolatokat nemcsak az első szó szerint közli ábécé sorrendben, hanem az ezt követő szavak szerint is mind a magyar, mind az ukrán részben. Kivételt képeznek a kötőszók és a viszonyító elemek.

Gyakori eset, hogy egy-egy szókapcsolatnak két vagy több szemantikai variánsa is van, szerkezetük hasonló vagy eltérő. Ezeket a szócikkben ferde vonallal találjuk. A frazeológiai szótár szerzője nagy figyelmet fordított azokra az ukrán állandósult szókapcsolatokra, amelyeknek a magyarban több megfelelője is van és fordítva. Ezeknek a párhuzamos alakoknak más a stilisztikai értékük, szerepük. Természetesen mindig azt a szókapcsolatot kell választani, amelynek jelentése leginkább megfelel az átvett nyelvből való állandó szókapcsolatnak.

A szerző a két nyelv grammatikai sajátosságainak megfelelő formában közli az igés szerkezeteket.

Ha az ige ragozástanilag beilleszkedik a mondatba, akkor az ukrán állandósult szókapcsolatokban infinitivusban szerepel, a magyarban – kijelentő mód, jelen idő, egyes szám harmadik személyű igealak fordul elő.

Az Ukrán–magyar, Magyar–ukrán állandósult szókapcsolatok és kifejezések szótára az első ilyen jellegű kiadvány, gazdag frazémaanyagot tartalmaz, az érdeklődők a mondanivalónak megfelelően válogathatnak a variánsok közül.

A két szótár gyakorlati szempontból hasznos kiadvány: kitűnően alkalmazhatják a magyar és az ukrán tannyelvű iskolák pedagógusai és tanulói nyelvtanítás/nyelvtanulás céljából; a felsőoktatási intézmények oktatói és hallgatói számára forrásműként szolgálhat a két nyelv egybevető vizsgálatához; a különböző szerkesztőségek, fordítói irodák, kiadók munkatársainak is segítségére lehet.

Györke Magdolna

egyetemi docens

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó