2010. május 18., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 71. (934.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Házunk tája
Sport
Meddig húzható meg a nadrágszíj?

Az ukrán parlament, ha nem is rohamtempóban – több hónapos késéssel –, de mégiscsak elfogadta az idei költségvetést, amelynek bevételi oldala, mint már közzétettük, 267 milliárd 452 millió, kiadási része pedig 323 milliárd 556 millió hrivnya. Hogy ezek a számadatok reálisak-e vagy sem, megítélés kérdése, ahány szakember, annyi vélemény.

A "rossznyelvek" szerint az ördög a részletekben lakozik, ezért búvárkodjunk kicsit a számadatok között, vessük össze a már rendelkezésre álló tavalyi adatokat a tervezettekkel, miáltal vélhetően valamivel közelebb jutunk az igazsághoz.

Nos, nézzük mindjárt az első és egyáltalán nem elhanyagolható, igen beszédes számadatot, s összehasonlítást. A kormány reményei szerint a nemzeti össztermék bővülése az idén egymilliárd hrivnyát hoz majd a konyhára, ami számos elemző meglátása szerint abszurdum, hiszen az előző évhez képest mintegy 30 százalékos növekedésre lenne szükség. Holott a korábbi évek bővülése 3,7 és 5,5 százalék között mozgott, sem a közelmúltban, sem ma egyetlen olyan tényező nem bukkant fel, amely ekkora ugrásszerű növekedést eredményezhetne.

S hogy mindez a gazdaság fejlesztésével és korszerűsítésével, a nyereséges vállalatok szaporításával, a szociális juttatások növelésével, illetve a 2012-es közös ukrán–lengyel labdarúgó Eb külföldről érkező beruházásaival – vannak, akik az egekben járva, ötmilliárd hrivnyára számítanak – elérhető, az sokak szerint csak mese habbal. Emellett a nem az adófizetőktől remélt 55, valamint a privatizációból, illetve a nemzeti banktól várt 10–10 milliárd hrivnya is oly bizonytalan, mint a kutya vacsorája.

De "csemegézzünk" tovább. Az elmúlt évben a természetes személyek, a kis- és középvállalkozók 44 milliárd 485 millió hrivnya adójárulékkal bővítették a költségvetést. Ezen fellelkesülve az idei büdzsé már 50 és fél milliárdot irányoz elő. Ez "testvérek között" is 13,6 százalékos növekedés, amit még a nálunknál jóval fejlettebb iparral rendelkező országok is nehezen viselnek el. Tavaly iparvállalataink összesített nyeresége közel 31 milliárdot tett ki, idén viszont már 20,6 százalékkal többet, több mint 37 milliárdot irányoz elő az új költségvetés. De a múlt évi adatokat tekintve mégsem ez a legnagyobb mértékű elrugaszkodás. Például a szőlőtermesztéstől és borkészítéstől, valamint a gyümölcstermesztéstől és a söripartól 21,9, a jövedéki termékek adójából, illetve az ÁFÁ-ból pedig még ennek a duplájánál is nagyobb, egészen pontosan 44,9, illetve 46,6 százalékos többletbevételre számítanak honatyáink az idén.

Még akár teljesíthetők is lennének ezek a fokozott elvárások, jegyezte meg írásában az egyik jó nevű hazai közgazdász, amennyiben Ukrajnában változna a helyzet, és ténylegesen felszámolnák az árnyékgazdaságot, mert jelenleg – nem hivatalos adatok szerint – a vállalkozások mintegy hetven százaléka "sáros".

A költségvetés kiadási oldalánál talán még a bevételinél is több az ellentmondás és a kétely. Az infláció mértékét ugyan a tavalyi 12,3 százalékkal szemben 15–16%-ra tervezi a büdzsé, ami a korábbi évek tapasztalatai és a 2010 első negyedévében észlelt árrobbanások "fényében" korántsem biztos, hogy teljesíthető, amelyre a költségvetés néhány passzusa még rá is tesz egy lapáttal, hiszen az infláció várható mértéke alatt tervez.

A stabilizációs alapba a tavalyi húsz helyett 30,2, a helyi költségvetések dotálására 33,3 helyett 43,7, a Nyugdíjalapba pedig 45 helyett 67,8 milliárd hrivnyát szán az idei büdzsé, ami együttesen 43,4 milliárddal több a tavalyinál, azaz a többi kiadási tételre összesen csak 6,1 milliárd hrivnya jut, ami számos hozzáértő szerint mértéktelenül aránytalan. Arról már ne is beszéljünk, hogy ezeknek a pénzösszegeknek bizonyos része el sem jut rendeltetési helyére.

Akár biztatónak is tekinthetnénk azokat a számadatokat, amelyek szerint a nyugdíjak minimális összege 573-ról az év végére 734, azaz 161, a minimálbér pedig 744-ről 922, vagyis 178 hrivnyával emelkedik, ha nem lenne mindjárt mellette egy másik, eléggé riasztó számadat is, amely negatívvá fordítja az egészet: a megélhetéshez szükséges minimális összeg 206 hrivnyával emelkedik ugyanennyi idő alatt.

A védelmi tárca viszont örülhet, róluk a költségvetés az idén sem feledkezett meg. 13,5 milliárdra számíthatnak, ami közel kétmilliárddal haladja meg a múlt évi pénzmennyiséget, amelyből hét és fél milliárdot fordíthatnak a sorállomány fenntartására, 665 milliót a haditechnika fejlesztésre és 821 milliót lakásvásárlásra, illetve felújításra.

Végezetül még néhány érdekesnek számító számadat: a Legfelső Tanács fenntartására 839 millió, az állami közintézmények finanszírozására 1 milliárd 51 millió, a Miniszteri Kabinet titkárságának költségeire pedig 314 millió hrivnyát különít el az idei költségvetés.

KISZó-feldolgozás

Megyénk költségvetése számokban

Idén a megyei költségvetés bevételi oldala 1 milliárd 604 millió, a kiadási része 1 milliárd 603 millió hrivnyával számol.

Az állami dotáció 391 millió 200 ezer hrivnya, azaz 25 százalékkal több mint tavaly volt. A szubvenció pedig 35 százalékkal növekszik és éves szinten 959 millió 300 ezret tesz ki. Az adókból befolyó összeget 253 millió 500 ezerre becsüli a büdzsé.

A természetes személyek adójárulékaiból 176 milliónak kell beérkeznie a megyei költségvetésbe, a földadóból pedig több mint 19 milliónak.

Az egészségügy 49 millió 300 ezer, az oktatás 31 millió 600 ezer hrivnyára számíthat ebben az évben, ami 8,2, illetve 6,2 százalékos növekedésnek felel meg az elmúlt évi tételhez képest. A költségvetési intézmények 72 millió 600 ezer, a kultúrosok 2 millió 900 ezer, a testnevelési és sportegyesületek ötmillió hrivnyából gazdálkodhatnak.

Beruházásokra 19 millió hrivnya jut, ami 33 százalékkal haladja meg a múlt évi összeget. 99 milliót különítenek el a Kárpátalján megvalósítandó 53 megyei programra, a sportlétesítmények karbantartására pedig 4 millió 130 ezer hrivnyát.

Július elsején 884, október elsején 907, december elsején pedig 922 hrivnyára nő a minimálbér és ugyanennyi lesz a létminimum összege is.

A fenti adatokat Petro Lazar, a megyei pénzügyi főosztály vezetője közölte a médiával.

N. Sz.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó