2010. május 18., kedd Országos közéleti lap VI. évfolyam, 71. (934.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Házunk tája
Sport
Kalendárium
Pünkösd ünnepe

Május legnagyobb ünnepe, mely a néphagyományban, és a vallási életben is fontos szerepet töltött be, pünkösd ünnepe, amikor is a Szentlélek leszállt az apostolokra.

Az eseményhez kapcsolódó legjellegzetesebb szokások közé tartozik az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, a termésjóslással kísért tavaszköszöntés, a pünkösdi királynéjárás, és a faluköszöntés vagy pünkösdölés, amelyben kislányok és kisfiúk is közreműködtek.

Ismert közmondás a "Rövid, mint a pünkösdi királyság." Az ezzel járó hatalom ugyanis csak egy évig tartott. A címet az ekkor rendezett ügyességi versenyek – ez leggyakrabban lovas próbatétel volt – nyertese érdemelte ki. Így szerezhető kiváltságok közé tartozott, hogy a király egy évig minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, minden kocsmában ingyen ihatott, mert amit elfogyasztott, azt a község fizette ki. Általában ő lett a legények vezetője is az adott évben.

A királynéjárás a Dunántúlon volt jellemző. Általában négy nagyobb lány körbevitt a faluban egy ötödiket: a legkisebbet és a legszebbet. Közben énekeltek és jókívánságokat mondtak, s végül ajándékot kaptak. A pünkösdölés hasonló a királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A gyerekek vagy fiatalok csapata végigjárta a falut, s énekelve, táncolva adományt gyűjtött.

T.V.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó