2010. május 15., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 70. (933.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Árny-oldal
Sport
Nehéz a gazda dolga
Az állami támogatás továbbra is csak papíron létezik

Az idén is több kár érte a Beregszászi járás mezőgazdasági területeit. Sok helyütt belvíz és a kedvezőtlen időjárás nehezítette a termelők mindennapjait. Popovics Sándort, a Beregszászi Járási Agráripari Osztály vezetőjét a jelenlegi helyzetről faggattuk.

– Kezdjük azzal, amivel legutóbbi beszélgetésünket befejeztük: mivel zárult a kárfelmérés?

– Járásunkban 440 hektár őszi vetés ment tönkre, amiből 188 hektár búza, 5 hektár árpa, 247 hektár repce. Utóbbi nagy része a Feketemocsár területén ázott ki. Voltak olyan részek, ahol több mint 3 hétig állt a víz. A legnagyobb kár a gáti tenyészüzemet érte, 150 hektár repcéjük semmisült meg. Azóta e területeket már felszántották és kukoricával vetették be.

– Számíthatnak a gazdák kártérítésre?

– Sajnálatos módon kárpótlásra nem kaptunk ígéretet az államtól, a károk konstatálása leginkább csak a statisztika kedvéért lényeges. Fontos volna, hogy a gazdák biztosítsák a mezőgazdasági hasznosítású földjeiket az esetleges természeti csapások esetén. Ám mivel ez meglehetősen költséges dolog, gyakorlatilag egyik termelő sem él a lehetőséggel. Pozitív példaként említhető, hogy a tavalyi jégverés után a Kovács farmergazdaság kapott kártérítést a biztosított gyümölcsösei után. Régebben a biztosítási összeg felét visszatérítette az állam. Jó lenne, ha ez a program a jövőben folytatódna.

– Miért nem támogatja az állam a termelőket?

– Ez még mindig várat magára. Rendeleti szinten a járási költségvetés 8–10%-át kellene az agráripar támogatására fordítani. Mindenekelőtt az állattenyésztés terén volna erre szükség, hogy a jószágállomány ne csökkenjen tovább. Szó van a műfedeztetés támogatásáról, de kérdés, megvalósul-e. A talajjavítás esetében a mészporozást kellene ösztökélni ily módon. Egy régebbi program kimondja, hogy 2015-ig mintegy egymillió hrivnya támogatásra lenne szükség évente ahhoz, hogy a földek kémhatása módosuljon. A talajjavításra nagyon nagy szükség volna, különösen az elmúlt évek belvizei miatt. A jelenlegi törvény szerint azonban erre csak azokat a pénzeszközöket lehet felhasználni, amelyek a termény értékesítéséből, illetve a továbbiakban nem mezőgazdasági célra használt területek eladásából származnak.

– Hogyan halad a tavaszi gabonafélék vetése?

– A végéhez közeledik. Eddig a betervezett mennyiség 85 százaléka került földbe, nagyobb része kukorica. A többi területen zöldség és burgonya terem majd.

– Milyen a járás mezőgazdasági földjeinek állapota?

– Sajnos folyamatosan romlik a minősége. Ennek elsődleges oka, hogy nincs elegendő jószágállomány, így sok helyütt nem megoldott a szervestrágyázás. A műtrágyákkal huzamosabban nem tudják földjeik termékenységét fenntartani a gazdák. Emiatt csökken a termésmennyiség. A talajtermékenység mellett a helytelen termesztéstechnológia, valamint a bizonytalan csírázóképességű vetőmagvak használata is oka ennek. Természetesen pozitív példák is akadnak. Példaértékű a Beregi Attak Kft., a gáti tenyészüzem, az Artosz Kft., valamint a Csonkapapiban található Nagyija Kft. tevékenysége.

– Mely kultúrák a legelterjedtebbek?

– Vidékünkön a gabonafélék dominálnak. Ennek elsődleges oka, hogy drága a munkaerő. Egyszerűbb és olcsóbban kivitelezhető e kultúra termesztése. Zöldséggel elsősorban a háztáji gazdaságokban foglalkoznak, főként azok a gazdák, akik az értékesítést meg tudják oldani. Az Artosz Kft. például több mint 72 hektár földet vett bérbe mintegy fél évszázadnyi időtartamra, ahol különböző gyümölcsöket termesztenek majd. Ötvenegy hektárt almafával telepítettek be. A korszerű termesztéstechnológiának köszönhetően tavaly itt 1800 tonna alma termett.

– Milyen a géppark felszereltsége?

– A Beregszászi járás gépparkja 85%-ban elavult. A legtöbb gazda még mindig a kolhozrendszert követően kapott vagyonjegyek útján megszerzett technikákat használja. Ám már külföldi gépeket is kezdenek behozni. Leginkább orosz és német gyártmányú kombájnokat és traktorokat, komplett felszereléssel, ám ezeket ma még csak a vagyonosabb cégek tudják megvásárolni.

Molnár Bertalan

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó