2010. május 13., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 68-69. (931-932.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Medicina
Vitamin
Mozaik
Sport
Pártintegrálás vagy nemzetforrasztás?

Nyolc év nagy idő. Nem csupán a Dunán (Latorcán, Maroson, Laborcon stb.) folyik le tetemes mennyiségű víz, nem csupán egy ember vagy éppen közösség életében hozhat gyökeres változásokat, de egy-egy régió politikai térképét is átrajzolhatja. Ezt a Kárpát-medencében – számára igencsak kedvező végeredménnyel – a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség érzi a leginkább, hiszen nyolcesztendei ellenzékiségből kétharmados parlamenti többséggel sikerült kitörnie. Látnia kell azonban azt is, hogy 2002 óta – amióta át kellett adnia a kormányrudat Budapesten – a külhoni magyarság politikai életében is komoly változások következtek be.

Szlovéniában kicserélődtek a magyar politikum vezéregyéniségei, például a kisebbségi jogon járó parlamenti mandátum birtokosának személye. Horvátországban a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) mellett létrejött a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ), s jelenleg az adja a magyar képviselőt a zágrábi parlamentbe. Szerbiában ugyan továbbra is a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a legerősebb érdekvédelmi szervezet, de közben volt egy magyar pártkoalíciót szülő parlamenti választás és Magyar Reménység Pártja címen új tömörülés is született a legdélebbi magyar vidéken. Romániában is megmaradt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hegemóniája, de mellette – mellesleg igen erős Fidesz-támogatással – egy új párt, a Magyar Polgári Szövetség is létrejött, s bár nem pártként deklarálja magát, de a politikai életben is erősen hallatja hangját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Szlovákiában, ahol a választási törvény arra kényszerített három magyar pártot, hogy Magyar Koalíció Pártja (MKP) néven új tömörülést hozzon létre, ugyancsak kétpólusúvá vált a magyar politizálás. Bugár Béla, a korábbi MKP-vezér új formációja, a Híd–Most máris igencsak szép eredményt ért el az önkormányzati választásokon, s csupán az ottani választási rendszernek tudható be, hogy képviselői száma nem közelítette meg az MKP által delegáltakét. A kárpátaljai helyzetet nem kell különösebben bemutatni: az egyéni tagság előtt 2002-ben kaput nyitó Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) 2006-ban a szavazatok számát illetően csak paraszthajszállal maradt el az akkor már 17 éve porondon lévő Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által begyűjtött voksok számától.

Ezekkel a tényekkel a Fidesz nemzetpolitikát formáló vezetőinek, szakértőinek is tisztában kell lenniük. Ezért, noha a kétharmad birtokában a felálló új kormány gyakorlatilag teljhatalommal rendelkezik még a külhoni magyarsággal kapcsolatos politikaalakítás terén is, két dolgot semmiképpen sem szabad megtennie. Egyrészt nem szabad a 2002-es mércével mérnie, másrészt, mellőzve a realitásokat, nem szabad kettős mércével mérnie. Feltéve persze, ha célja nem bizonyos, általa kiváltságos helyzetbe hozott határon túli magyar politikai erők integrálása a magyarországi politikai életbe, hanem 90 esztendő szétszakítottsága után a külhoni magyar közösségek egységes, egészséges és modern magyar nemzetbe forrasztása.

Kőszeghy Elemér

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó