2010. május 8., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 67. (930.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Árny-oldal
Sport
Bringapóló

A bringapóló vagy kerékpárpóló az egyik legújabb, hivatalosan is elismert versenysportág, amelyhez egy kerékpáron, ütőn és labdán kívül más eszköz nem is szükségeltetik. Ügyesség, rátermettség viszont igen.

A bringapóló csapatjáték, s mint a labdajátékok mindegyikében, itt is két ellenfél küzd egymással. Egy csapat maximum hat játékosból állhat, s a pályára egyszerre csak három, négy vagy öt játékos léphet, kerekezhet.

A legkisebb játéktér mérete: 25x20, a legnagyobbé 40x32 méter, vízszintes, sima, tapadó borítású pálya, amelynek szélét palánk vagy felfestett alap- és oldalvonalak jelzik. A kapukat két-két bólya jelöli, szélessége egy méter huszonöt és egy méter ötven centiméter között változhat a pálya nagyságától függően és a csapatok előzetes megegyezése alapján. Magassági korlát nincs, a kapuvonalon a játék alatt kerékpárral keresztülhajtani tilos.

A labda átmérője öt és tíz centiméter között váltakozik és a lehető legkisebb mértékben pattogó anyagból készül, hogy se a játékosokra, se a kerékpárokra ne jelentsen komoly veszélyt.

A műanyagütő hasonlít a lovaspólónál használatosra, de valamivel rövidebb. Hossza legfeljebb másfél méter, szélessége huszonöt centiméter lehet. Minden játékosnál csak egy ütő lehet, amelyet bármelyik kezében tarthat, de mérkőzés közben nem teheti át egyikből a másikba.

A bringapólónak füves és utcai változata is létezik.

A mérkőzéseket nem időre, hanem öt gólig játsszák. 4:4-nél úgynevezett sörlabda dönt. A játék a pálya közepére helyezett labdával kezdődik. A csapatok a saját gólvonaluknál állnak fel és visszaszámlálás után rajtolnak a labdáért.

Az ütők érintkezése és akasztása megengedett. Használható a váll, a kar és a könyök. Ezekkel a testrészekkel az ellenfél tolható, sőt, a palánkra is lökhető, ám kézzel ez már nem tehető meg. A játékosok a labdát a játéktéren bármely irányba üthetik. A gól megakadályozása érdekében az ütő el is dobható.

Az utcai póló esetében a pályát a rendelkezésre álló felület határozza meg. Ez általában normál méretű teniszpályát jelent. A kapukat az alapvonaltól másfél-két méterre helyezik el, hogy a kapu mögött is legyen hely a játékra. Ennél a változatnál a csapatok három-három játékosból állnak, mert különben gyakori lenne a sérülés. A labda szabványos utcai hoki-labda.

Gól után, mielőtt a labda ismét játékba kerülne, a védőknek vissza kell húzódniuk a saját térfelükre. Ha egy játékos földre esik, egy teljes kört kell megtennie a kerékpárral, mielőtt visszatérne a játékba. Ezalatt nem érintheti ütőjével a labdát és testével az ellenfelet.

A gól csak akkor érvényes, ha a támadó játékos a labdát az ütője végével (fejével) ütötte meg és a labda teljes terjedelmével áthaladt a gólvonalon. A kapu mögött tartózkodó játékos hátulról, a gólvonalon keresztül is visszapasszolhat csapattársának.

Füves póló esetében a pálya méretei jóval nagyobbak. A hossza meghaladhatja a kilencven métert és többnyire háromszorosa a szélességének. A játékosok száma itt már ötre növelhető. A labda is nagyobb lehet, akár egy legkisebb méretű focilabda is megteszi, amit kissé leeresztenek, hogy kevésbé pattogjon. Ha nem született gól, csak a védekező csapat hozhatja újra játékba a labdát, a támadóknak vissza kell vonulniuk a térfelükre. A többi szabály megegyezik a bringapóló utcai változatával.

N. Sz.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó