2010. május 8., szombat Országos közéleti lap VI. évfolyam, 67. (930.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Hágón, határon túl
Gyökerek
Árny-oldal
Sport
Kárpátaljai turizmus: itthon otthon van

Fesztiválok voltak, vannak és lesznek, 2010-ben azonban azoké a főszerep! Idegenforgalmi szakemberek szerint ez jelentheti a jövőt és a kilábalást a válságból.

Az ár/érték idén először reális

Idegenforgalmi szakemberek szerint a kárpátaljai turisztikai, rekreációs infrastruktúra európai színvonalú – fejtette ki Olekszandr Marcsenko, a megyei turisztikai és üdültetési főosztály vezetője. – Úgy véljük, a kárpátaljai turizmus, mint ágazat nemcsak Ukrajnában, hanem Közép-Európában is versenyképes – hangsúlyozta.

Amellett hogy új szállodák épültek, közel félszázat felújítottak, korszerűsítettek az elmúlt években. Hasonló projektek vannak az Ungvári, a Munkácsi és a Beregszászi járásban. Az ágyszám az előző évekhez hasonlóan idén is tovább nőtt, így Kárpátalján egyidejűleg több mint 20 ezer turistát tudnak elszállásolni. Ehhez hozzáadódik még négyezer falusi turizmusban lévő férőhely. Ezzel párhuzamosan nőtt a színvonal és bővültek a szolgáltatások is. A falusi turizmusban egy éjszaka félpanziós ellátással egy személy részére megközelítőleg 150 hrivnyába kerül, szanatóriumokban és szállodákban hasonló ellátással 250 és 270 hrivnyától indulnak. Az árak az elmúlt évekhez képest nem nőttek markánsan, a némi emelkedés az energiahordozók és az élelmiszerek árának növekedésével magyarázható. Maximálisan felkészültek vagyunk a turisták fogadására, a májusi ünnepekre már nehezen lehet helyet foglalni. Ez is jelzi, hogy elkezdődött a szezon.

– Gyakorlatilag a szakurák (japán cseresznye) virágzásával indul a tavaszi, nyári idény, a természeti jelenséghez igazított ungvári fesztivál ideje alatt telt ház van a szállodákban. Hosszú idő után az idén elértük, hogy az ár/érték arány megfelel a valóságnak. Sokkal olcsóbbak vagyunk a lembergi, kijevi és krími szállodáknál. A színvonal javítása érdekében a turisztikai szektorban dolgozókkal szemben magasak az elvárások. Kvalifikált szakemberekre van szükség, kevés a professzionális idegen- és túravezető.

Az ágazat további fellendítése céljából javasoltuk az idegenforgalmi adó bevezetését. Nyugat-Európában, közte a szomszédos Magyarországon, de még a Krímen is ez évek óta működik. Magyarországon ez 200 és 410 forint fő/éjszaka között mozog, vidékünkön, számításaink szerint, tíz hrivnyát jelentene. Ha ez már tavaly megvalósul, az idén közel 14 millió hrivnyát tudtunk volna a turizmusba fektetni. Javasoltuk, hogy a turizmusban tevékenykedők a különböző adónemek helyett egy adókulcs alá tartozzanak, mely 8–10 százalékot jelentene a forgalomtól függően. Ezzel növelni lehetne a költségvetési bevételeket, s a turizmusban uralkodó szürkegazdaságot is kifehéríthetnénk.

– Továbbra sem sikerült megszabadulnunk az úttalan utaktól és a szeméttel szenynyezett erdőktől, lankáktól és folyóktól. Hiába vannak csodálatos, magas színvonalú üdülőtelepeink, ha oda nem tud eljutni a turista. Állandóan azt hangsúlyozzuk, milyen festői szépségűek tájaink, ám ha jobban megnézzük, műanyag üvegek úsznak folyóinkban, szemétkupacok rondítják el pihenőhelyeinket. Tavaly 10 százalékkal kevesebb turista látogatott Kárpátaljára, mint az azt megelőző 2008-as szezonban. Reménykedünk, hogy ez idén jobb lesz a helyzet, hiszen nagy népszerűségnek örvendenek a gasztronómiai és borutak, továbbá a kulturális, zenés és nemzeti jellegű fesztiválok.

Fesztiválok évada

– Akár a fesztiválok évének is nevezhetnénk az idei turisztikai szezont – nyilatkozta lapunknak Tarpai József területfejlesztési szakember. – Az országban egyedülálló módon felfedeztük az e rendezvényekben rejlő turisztikai lehetőségeket. Ez jelentheti a jövőt. A felmérések szerint vidékünkön a legtöbb látogatója ezeknek a seregszemléknek van, ezért is rendkívül fontos a kulturális közvetítő szerepük. Több száz fesztivált tartanak számon, de – mint az idegenforgalmi szakember hangsúlyozta – ezek közül csak néhány tucat hordoz igazi értékeket. Már-már a falunapokat is ilyen elnevezéssel ruházzák fel, ami nem helyeselhető, ugyanakkor a brinza- és a hucul fesztivál mára nemzetközivé nőtte ki magát.

– Vidékünk idegenforgalmában óriási szeletet hasít a képzeletbeli tortából a gyógy-, gasztro- és zöldturizmus. Ezt próbáljuk az idén csomagokban, összevonva kínálni a turistáknak. Májusban csodálatos a nárciszok völgye. Ha valaki Huszton jár, természetesen nem hagyhatja ki a vidékre jellemző gasztronómiai jellegzetességet a sajtkóstolást. Az Ungvári és a Beregszászi járásra jellemzőek a borfesztiválok, borutak. Bár a gazdasági válság kicsit visszavetette, az idén újra teret hódit a termál, wellness és spa. Népszerű a beregszászi medence, a statisztikák szerint továbbra is óriási jelentőséggel bír a gyógyturizmus. Sok turistát vonzanak a Szolyva környéki szanatóriumok, a Nagyszőlősi járásban a Teplica. Ezen túl teret hódítanak a különféle állatparkok. Több struccfarm üzemel vidékünkön, ezeket előszeretettel látogatják, de van bölényrezervátum is – mondta Tarpai József.

– A falusi turizmus leginkább a magyar nemzeti jellegzetességekre épít, a Tisza forrása, az Árpád-vonal a vereckei emlékjel, az ungvári és a munkácsi vár, ami leginkább a Magyarországról érkező turistákat célozza meg. Ami ebben a szférában volt 10–20 éve az nem sokat változott. A magyarokat nehéz bevonni azokba az újdonságokba, amelyek az ukrán és keleti régiókból érkezőket érdekli. Óriási a piac, így a színvonal és az ár nem mindig fedi egymást. Hivatalosan a legtöbb turista Fehéroroszországból, Oroszországból érkezik, persze számszerűen a magyarok többen jönnek, viszont a falusi turizmusban nincsenek pontos számok.

– Idegenforgalmi fejlesztés terén sem állunk rosszul. A kárpátaljai turisztikai marketing jónak mondható. Kiadványok, brosúrák, expók és internetes honlapok népszerűsítik vidékünket.

Falusi turizmus – haladnak a korral

Kárpátalján elsőként Visken alakult meg a Falusi Zöld Turizmus Szövetség 1996-ban. Akkor mindössze néhány család rendezkedett be a vendéglátásra, mára azonban már jócskán megszaporodott a számuk. Ötvös Ida, a szövetség elnöke lapunknak elmondta, idén is sok színes programmal várják az oda látogatókat. – A régi klasszikus értékeket próbáljuk ötvözni a modern elvárásokkal – emelte ki. – Idén először indul alkotótábor, amellyel leginkább iskolai csoportokat célzunk meg. Természetesen a vidékre jellemző népi kézműves szokásokkal, pokrócszövéssel, csuhétárgyak készítésével és fafaragással ismerkedhetnek meg. Idén is megrendezésre kerül "A koronák újra együtt" elnevezésű rendezvénysorozat, mely az egykori öt máramarosi koronaváros – Visk, Máramarossziget, Técső, Huszt, Hosszúmező – kapcsolatának felelevenítését célozza. Természetesen megpróbálunk haladni a korral, hisz egy vereckei kirándulással ma már nem lehet ide csalogatni a turistákat. Programjaink között szerepel többek között a gyalogtúra, lovas kocsikázás, csónakázás.

Szabó Sándor

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó