2010. május 6., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 65-66. (928-929.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Gyökerek
Medicina
Évgyűrűk
Vitamin
Mozaik
Sport
Az IMF pénzügyi szigort kér
A nyugdíjasok húzhatják a rövidebbet

Ukrajna már júniusban szeretne megállapodni az új hitelprogram részleteit illetően a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A kijevi vezetés szándékát Szerhij Tihipko kormányfő-helyettes ismertette.

Az IMF tisztviselői május 17-én kezdik meg tárgyalásaikat az ukrán fővárosban. Az ezt megelőző washingtoni egyeztetésekről Kijevbe visszaérkező Tihipko egy 19 milliárd dolláros program lehetőségéről beszélt, ám hozzátette, egyelőre nem kapott határozott választ a Valutaalap vezetőségétől. Az IMF szerint Ukrajnának több részlettel kell még szolgálnia költségvetési és pénzügyi reformterveiről. A pénzintézet különösen a múlt héten elfogadott 2010-es büdzsé bevételi oldala miatt aggódik. Tihipko az IMF által túlságosan derűlátónak ítélt becslésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy reményei szerint a gazdaság áprilisi teljesítménye eloszlatja majd a kétségeket.

Az idei költségvetés a GDP 5,3 százalékára rúgó hiánnyal tervez. A 6 százalék alatti deficit egyébiránt előfeltétele az újabb IMF-hitelnek. Mint ismert, a Valutaalap Ukrajna jelenleg futó, 16,4 milliárd dolláros programját tavaly év végén éppen azért függesztette fel, mert az előző vezetés nem volt hajlandó a szükséges megszorításokra. Az amerikai székhelyű pénzintézetet különösen aggasztja az állami Nyugdíjalap horribilisan magas hiánya, ezért azonnali át-alakításokat sürget a nyugdíjrendszerben. Javaslata szerint növelni kellene a nyugdíjkorhatárt, valamint korlátozni azok kifizetéseit, akik öregségi havi illetményük mellett még mindig aktív munkavállalók.

Mikola Azarov kormánya ugyanakkor nem szívesen hajlik e népszerűségromboló intézkedésekre. Sőt, éppen ellenkezőleg, a minap éppen a minimális nyugdíjak növeléséről döntöttek. Ugyanakkor a kabinetnek és Viktor Janukovics államfőnek is sürgősen szüksége lenne egy új megállapodásra a befektetői bizalom helyreállítására. Tavaly a hrivnya több mint 60 százalékot veszített a dollárral szembeni értékéből a magas eladósodottság és az exportpiacok beszűkülése miatt. A befektetések és a hitelek elapadása nyomán a gazdaság 2009-ben több mint 15 százalékkal zsugorodott.

D. Gy.

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó