2010. május 6., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 65-66. (928-929.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Gyökerek
Medicina
Évgyűrűk
Vitamin
Mozaik
Sport
Nyelv-őr
Milyen víz a farvíz?

Érdekes és tanulságos fejtegetést olvashattunk az Édes Anyanyelvünk egyik számában Holczer Józseftől. Friss példák alapján bemutatta utóbbi két évtizedünk nyelvhasználatának egyik divatos jelenségét, a valaminek a farvizén kifejezést. Ezzel a képszerű fordulattal a cselekvés sikeres végrehajtására utalhatunk, mégpedig akkor, ha valaminek a segítségével ment végbe a folyamat. Ily módon a jóvoltából, révén, által jelentéstartalmával is rokonítható: "A szabadság farvizén a gyűlöletkeltők is behajóztak a nyilvánosságba."

Elsősorban a politikai-közéleti nyelvben találkozunk vele, innen óhatatlanul belekerült a sajtóba is. Manapság viszont már a köznyelvben is előfordul. Lényeges észrevétel, hogy – éppen a címben jelzett – alapalakja, alanyesete nem szokásos, inkább csak birtokos szerkezet tagjaként képzelhető el. Tehát nem főnévként, hanem névutószerűen használatos. Ahogy a jeles nyelvművelő megállapítja, szaknyelvi, sportnyelvi gyökerei lehetnek, hiszen logikusan belegondolva: egy csónak, hajó mögött haladva, annak farvizén könnyebb előrejutni. A szerző jelzi, hogy szótáraink mindeddig nem tartalmazták, s jogot követel magának bennük.

De mint látni fogjuk, nem véletlen, hogy szótáraink nem tartalmazzák. Ehhez a témához szorosan kapcsolódik Zoltán András igen részletes vizsgálata erről a kifejezésről. Néhány megállapítása szerencsésen kiegészíti Holczer József írását, érdemes tehát kiragadnunk belőle pár gondolatot. Meglepő, de nincs adat a szaknyelvi használatra, és a vizsgált anyagban – Zoltán András közel negyven szövegrészlettel dolgozott – az előfordulások egyetlen kivétellel politikai és sajtónyelvi eredetűek, és elvont jelentéstartalmúak. Meggyőzőnek látszik azon megállapítása, hogy nem nyelvünk belső fejleményéről van szó, hiszen amit logikusan farvíznek vélünk, az hajózási szaknyelvünkben sodorvíz, nyomdokvíz, mégpedig a hajósodor, hajósodorvonal, hajónyomdok kifejezések mellett.

Zoltán András etimológiai levezetése alapján a farvíz igen érdekes féltükörszó, a német Fahrwasser ('víziút, hajózóút') átvétele. Utótagját lefordítottuk, a magyarban értelmes, de más jelentésű előtagját viszont nem, mivel így is beleillik a kifejezett jelentéstartalomba. A nemzetközi kitekintés arra is rámutat, hogy hollandul hasonlóan hangzik. Ez utóbbiból vette át az orosz nyelv, mégpedig elég régen: Nagy Péter korában, az 1700-as évek elején. Az utóbbi évtizedek orosz politikai szóhasználatában ugyanolyan összefüggésben fordul elő, mint nyelvünkben. Mégis meggyőzőbbnek tűnik az a feltételezés, hogy a németből vettük át, de a fordítások, tükörfordítások révén mindkét nyelv hatása elképzelhető abban, hogy nálunk is meggyökeresedett.

A szófejtés és a nyelvtörténet sok meglepetést tartogat. Tanulságként megjegyezhetjük azt is, hogy a képszerű elemek, a szólások és más állandósult szókapcsolatok esetében meglehetősen gyakori jelenség a nyelvek közötti kölcsönzés.

Zimányi Árpád

(Édes Anyanyelvünk)

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó