2010. május 6., csütörtök Országos közéleti lap VI. évfolyam, 65-66. (928-929.) szám
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívumÉlet-JelVitamin+ Főszerkesztő
Publicisztika
Aktuális
Hágón, határon innen
Gyökerek
Medicina
Évgyűrűk
Vitamin
Mozaik
Sport
Tart a II. Stalker Fesztivál Beregszászban

2004 tavaszán Vidnyánszky Attila rendező, az akkor még Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház igazgatója leült a társulattal, és azon tanakodtak, hogyan, miként lehetne az intézménybe még több életet hozni. Így született meg az I. Stalker Fesztivál ötlete, ami mindenki örömére, nagyon jól sikerült.

Azóta sok minden megváltozott, de Vidnyánszky Attila a mai napig szívén viseli a teátrum sorsát.

– Az intézmény művészeti vezetője vagyok, együtt döntünk el mindent a csapattal. Minden évben tartok új bemutatót, ápolom a meglévő produkciókat. Nem tekintem úgy, hogy elmentem innen, csupán azt mondanám, hogy bizonyos hangsúlyok ideiglenesen Debrecenbe tevődtek át. Mind a mai napig ukrán állampolgár vagyok, az állandó lakhelyem Nagymuzsalyban van, és ez így marad az elkövetkezőkben is – szögezi le a debreceni Csokonai Színház igazgatója.

A II. Stalker Fesztivál e héten zajlik. Mi az oka, hogy csak ennyi év után kerül sor a másodikra? Az elsőt hat éve rendezték, ami nagyon jól sikerült, nívós nemzetközi csapatok jöttek össze Beregszászban. Minimum kétévenként szerették volna megismételni, de közbeszóltak a piszkos anyagiak. Vidnyánszky Attila elmondta, a másodikat eredetileg a múlt év novemberében szerették volna lebonyolítani, de akkor meg az influenzajárvány, illetve a mesterségesen gerjesztett pánik okozott gondot.

– Az lett volna az igazi Stalker II., mert akkor sokkal szélesebb programmal készültünk – mondja. – Nagyon bosszúsak voltunk, amikor kiderült, hogy nem lehet nagyszabású rendezvényeket szervezni az influenza miatt, és az egészet le kell mondanunk. Ezt azért mondtam el, hogy érzékeltessem a különbséget: lett volna német színház, orosz színház, itt lett volna Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter, Scherer Péter, emellett Magyarországról plusz három előadás volt még a repertoárban. Előkészítése féléves szervezésünkbe került. Bizton állíthatom, hogy Európa bármelyik városában megrendezett fesztiválnak megfelelő programmal álltunk volna a közönség elé. Az egyhetes lett volna, a mostani ötnapos. Ám úgy hiszem, ez is jól alakul, hiszen nagyrészt mi magunk mutatkozunk be, s a Debrecenből érkező két produkcióban is olyan ismerős nevekkel találkozhatunk, mint Trill Zsolt, Szűcs Nelli, Kristán Attila, Varga József vagy Tóth László. De itt lesz Földes László Hobo, Takács Katalin és Pálfy Kata. Kijevből eljön a lassan világhírűvé váló DAH Színház – ők régi barátaink – Vlad Troickival együtt. Ők a Dekameronnal lépnek fel. A Csokonai Színház előadásában színpadra kerül Osztrovszkij Vihar, valamint Medvegyev Fodrásznő című darabja. Lesznek tehát jó programok, s megpróbálunk fesztiválhangulatot teremteni. Biztos vagyok abban, hogy a következő Stalker megint erős lesz. Én már arra koncentrálok.

– Honnan kapta a fesztivál a nevét?

– Andrej Tarkovszkij a világ filmművészetének a mai napig ható nagy rendezője. Az ő emblematikus filmje a Stalker, ami a Sztrugacki testvérek regényéből készült, mely egy lelki vezetőt, a magunkhoz, hitünkhöz visszataláló személyt emel ki. Ő Stalker. Én egy kicsit a színházat lelki vezetőnek szeretném látni, amely nehéz időszakokban segít helyrezökkenni, megnyugodni, átvészelni a rosszabb időszakokat, úgy mint Stalker.

Balázsi József, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója hasonlóképpen vélekedik a kezdeményezésről.

– 2004-ben Vidnyánszky Attila és a társulat döntött úgy, hogy valamiféle színházi megmozdulást kellene csinálni Beregszászban. Nagyon jó volt a fogadtatás. Mindennap telt ház előtt játszottunk. Ez volt Beregszászban az első színházi fesztivál. A lebonyolítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Azóta minden évben pályáztunk a folytatásra, de sajnos eredménytelenül. Tavaly a Szülőföld Alapnál nyertünk. Persze, nem a teljes összeget, mégis úgy döntöttünk, itt az ideje, hogy újra megrendezzük a fesztivált. Sokan nem tudtak eljönni, hiszen beindult a szezon. Az egyik társulat például Lettországban lép fel ezekben a napokban egy hasonló fesztiválon. Azok pedig, akik eljöttek, szinte baráti alapon tették, hiszen mi nem tudunk nekik honoráriumot fizetni.

Remélem, most is sokan kíváncsiak lesznek ránk és a vendégtársulatokra. Jó előadások lesznek, és ez indíttatást ad arra, hogy a jövőben újra megrendezzük a fesztivált: a harmadikat, a negyediket, és így tovább.

– Változott a belépődíj összege?

– Nem emeltünk, tizenöt hrivnyába kerül, mint eddig. Szerintem fesztiválokat nem azért kell szervezni, hogy nagy pénzeket szedjünk be, hanem azért, hogy a közönségnek kellemes órákat szerezzünk.

– A beregszászi színtársulat kap hasonló meghívásokat?

– Természetesen. Rengeteg fesztiválon képviseltetjük magunkat, legyen az Budapesten, Gyulán, Debrecenben, Zsámbékon, Kisvárdán, Szegeden, Szatmárnémetiben, és még sokáig sorolhatnám. A nyarunk tulajdonképpen teljes mértékben foglalt, aminek természetesen örülünk.

Hegedűs Csilla

Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó